A Magyar Kultúra Napja a Dózsa Mûvelõdési Házban
Budapest Fõváros XVII. kerület Önkormányzata és a Dózsa Mûvelõdési Ház 2007. január 20-án tartotta meg a Magyar Kultúra Napja tiszteletére rendezett ünnepi programját. A rendezvény Pintér Györgyi fazekas, a Népmûvészet Ifjú Mestere kiállításának megnyitásával kezdõdött, bevezetõt mondott Gáspár István, közremûködött Szvorák Katalin Liszt-díjas népdalénekes. Ezt követõen Riz Levente polgármester mondott ünnepi köszöntõt a Mûvelõdési Ház színháztermében, majd Kiss Ferenc "Szerelemajtók" címû, népi hagyományokban gyökerezõ zenemûvet adták elõ a kortárs magyar zenei élet kiváló elõadói és a Honvéd Táncszínház mûvészei.

Szvorák Kati interjú a Képmásnak

Szöveg: Zalka Katalin
Kép: Sánta Balázs és archív

- Ma már szinte kegyelmi állapotnak tekinthető, ha az ember rendezett, értékeket  őrző családban nőhet fel, de mi van, ha ez nem adatik meg? Hogyan lehet ezt pótolni?

Az embernek fogódzókra van szüksége, és ezt leginkább a hitből és a múltból tudjuk meríteni, ugyanis a maradandó értékekre kellene a figyelmünket összpontosítani, mert annyit beszélünk arról, hogy válságban a világ.  Azt kell elérnünk, hogy ne a technika, és a pénz legyen a legfőbb érték, hanem maga az ember. Az ember legyen a mérték, az érték. Mi úgy próbálunk ezen alakítani, hogy tudatosan teszünk a rossz beidegződések ellen. Nincs például tévénk, a gyerekek nem is igénylik. Mobiljainkat sötétedéskor kikapcsoljuk és lefekvés előtt még a rádió  áloműző híreit se hallgatjuk meg, a gyerekek és mi is vagy zenét hallgatunk, vagy olvasunk. Egyébként meg mindig is próbálunk minél többet együtt lenni velük, kirándulni, nagyokat beszélgetni.  Ha a mi saját példánkat látják, talán az a legjobb nevelőeszköz.  Amikor a hajléktalanoknak gyűjtünk, és a fiunk viszi el nekik, számára ez a magatartás természetessé válik. Amikor beteg voltam néhány éve, több kilométert képes volt biciklizni, hogy forrás vizet hozzon, hogy gyógyuljak.  Nyugodt  vagyok, ahogy látom a lányunkat, ahogy ő is odafigyel másokra. Talán nem volt hiábavaló az az odafigyelés, amit kiskorától kapott.
Minden napnak meg van a maga szépsége. Ha sikerül kitűzni minden napra csak egy kis jó cselekedetet , akkor már úgy érezhetjük, van értelme. Van egy csodálatos esti ima – „A fényes nap immár elnyugodott…”, ami pontosan arra figyelmeztet, hogy bármikor jöhet a vég, és úgy kellene lefeküdni, hogy számba vegyük, mi jót is cselekedtünk aznap. Gyermekkorom színterén, a Losonc melletti Pincen a nagyszüleimnél láttam ezt . Hajnalok hajnalán keltek, nagyon sokat dolgoztak, de úgy vallották, hogy minden Isten kezében van, - az időjárástól kezdve a termésig, -   aki vagy jutalmaz, vagy büntet.

Amikor saját családot alapítottál, az otthoni értékeket, szokásokat mennyire sikerült átmentened?

Nem volt ez még bennem akkor ilyen tudatos.  Férjem, aki muzeológus- régész  otthont teremtő elképzeléseivel bennem igaz társára lelt. A falusi házunkban igyekeztünk mindent természetes anyagból kialakítani, nagyon sok a fa az otthonunkban.  A kertünket egy szép kőfal öleli.  Sok mindent én magam készítettem, szépítettem: magam festettem a konyhabútorainkat, ablakainkat kékre-zöldre.  Az elmúlt néhány év során ebben a csodás környezetben erősödött meg bennem a hit, hogy még nyugodtabban, megfontoltabban éljek, és csak arra összpontosítsak, amivel tényleg hasznos tudok lenni.  Tizenhat éve költöztünk Pilisszentlászlóra. Ez egy szlovák falu, és jólesik velük anyanyelvükön beszélgetni. Nekem a nyugodt falusi élet egyébként is természetes, még a favágás és a kapálás is, hiszen gyermekkoromban sokat gyakoroltam. Ilyen helyen az ember inkább otthon érzi magát, mint egy városban. Az egyszerű, őszinte emberekkel soha nem volt bajom, csak a hamisakkal  nem tudtam mit kezdeni, szerencsére ők se velem.
 
A régi ünnepeket is tartjátok?

Próbálom. Gyakran sok koncertem van, ami szintén egyfajta ünnep, de ez kicsit elvisz a családomtól, úgyhogy ezeket azután igyekszem bepótolni.  Azon fáradozok, hogy az otthoni együttlétek  szépek és emlékezetesek legyenek, hogy a gyerekek mindig visszavágyjanak, akkor  is, amikor kirepülnek a családi fészekből. Nekem fontos, hogy ne csak a lelkünk, de a környezetünk és mi magunk is öltözzünk ünneplőbe. A pinci nagyapám jut eszembe, amikor fölvette a szépen keményre vasalt fehér ingjét vasárnap, és elindult a templomba. Ez szertartás volt.

 - Régen a szülői házból úgynevezett kelengyével ment a lány férjhez. Te ma mit tennél ebbe a stafírungba?
 
Olyan alapgondolatokat, melyek alapján egy teljes kiegyensúlyozott, értelmes földi életet lehet leélni. A hit, a szeretet, a természetesség, a vox humana, a magyarsághoz és a közép-európaisághoz való mély kötődés gondolatait. Az öröklött tárgyi világ természetesen szintén tovább adományozódik, így férjem oldaláról a polgári ereklyék, a könyvtár, bútorok, festmények, míg az én családomból a tulipános ládák, a sok százéves bibliák, juhász és parasztelődeim megmaradt szerszámai, őseim keze munkáját őrző hímzések. Ez mind fontos szellemi örökség, azért kaptuk, hogy továbbadhassuk, mert nálunk nemcsak a különböző tárgyak férnek meg egymással, de a magyar és szabad gondolat is, s a népi és urbánus vita is békés házassággá szelídül családunkban.

Egy szép népdal, akár egy míves hímzés, a népi kultúra szépségét őrzi, ahol Istennek, embernek meg van a maga helye. Eladható ez ma?

Én a szakmámban könyörtelenül szigorú vagyok ilyen szempontból. Még azon az áron is, hogy nem vagyok rivaldafényben. Nem érdekel. Az sem érdekel, hogy a lemezeim hol kaphatók, hol nem. Ha egy-két embernek fontos, amit csinálok, az nekem elég. Gyerekkoromban nagyon gátlásos voltam, még most is sokszor. De ma már tudom, hogy Isteni ajándék van a torkomban, amivel kötelességem élni. Úgy gondolom, hogy amit kaptam, nem lehet csak az enyém. Bár nem tudom magamat eladni kommersz értelemben, de ez nem lelki éghajlatomhoz illő. Olyannyira, hogy eddig menedzserem se volt. De azt tudom, hogy nem szabad csendben maradnom, mert a dalaimmal másoknak is gyógyírja lehetek.

 Azt mondják a zene, és így az ének is, jótékonyan hat a világra. A te repertoárodban más népek dalai is ott vannak, és jól megférnek egymás mellett. Lehet, hogy a művészeknek részt kellene vállalniuk a diplomáciában?
 
Nekem mániám a közép-európaiság, a Dunai Egyesült Államok, a Keleti Svájc, mert az a véleményem, hogy az itt élő népek nem tudnak egymástól elszakadni. A korántsem hibátlan Monarchiában, - annak ellenére, hogy több nyelven beszéltek az emberek, - minden rendben volt, működött az együttélés. Ebben a régióban annyi átjárhatóság van. Népzenénkben sokszor a dallamok, szövegek szinte azonosak. A politika megoszt és uralkodik. De Bartók is azt mondta, az egyszerű, tiszta gondolkodású, józaneszű emberek között nincs gyűlölködés.
KÉPMÁS -2007. január



A lélek zenéje
 Riport a Szentiváni Tükör részére


Beszélgetés Szvorák Kati népdalénekessel

Különleges meghittséget, emelkedettséget érezhet az, aki hallja csicsergően csengő, hajlításokkal büszkélkedő, mennyei énekhangját. Tálentuma a magasból közelít hozzánk, mégis a földön talál ránk. Megérint és fogva tart.
Aztán ismét felrepít.
Természetessége átszőtt minden nemességgel. És ettől ragyog, mint a napsugár, vagy vakít, mint a gyöngyhó.
Benne van minden, amire léleknek szüksége van. Ápol. Az emberi szívek áhított reménye. Kodály Zoltán érzelemvilágának lüktetése.
Nemes egyszerűséggel énekel és ettől ő a Szvorák Kati.
Amikor legutóbb a pilisszántói templomban egy jótékonysági koncerten felcsendült a hangja, megdermedt a levegő. Szívekbe markolt.

- Önt a Jóisten nagyvonalú tálentummal, csodálatos orgánummal áldotta meg. Képezte is a hangját, vagy veleszületett természetességgel énekel?
- Az anyaméhben hordozta édesanyám annak lehetőségét, hogy jó hangom lesz. Ő is szépen dalolt, sőt a nagyszüleim is sokat nótáztak. Mindenki énekelt az Ipolymenti kis faluban Pincen, ahol mesés gyermekéveimet töltöttem. Különösen a templomban szóltak gyönyörűen a énekek.
- Magyarul vagy szlovákul énekeltek?
- Természetesen magyarul. Amikor áttelepültem Magyarországra, akkor kezdtem rádöbbenni arra, hogy mennyi minden köt a szlovákokhoz. Az együttélésnek köszönhetően mennyi közös kincsünk van, amelyet ápolni kell. Csak így lehet békében élni, ha egymást tiszteljük és ismerjük. A népzene a legjobb közeg ahhoz, hogy egymást megismerjük. Külföldi turnéimon az érdeklődők a magyarságot népzenénken keresztül ismerik meg. Hallják, milyen a zenénk, milyen temperamentumos és mennyire keserves is tud lenni. Lelkünk szólal meg dalainkban.
- Hallva Önt magyarul és szlovákul énekelni, a dalok stílusából úgy éreztem, sok közös elem van a népdalok között, a két zenei kultúra hatott egymásra.
- Igen, ez természetes is, hiszen együtt élték-élik mindennapjaikat. Eddig megjelent lemezeimen sokszor úgy válogattam össze a dalokat, hogy mi az, ami összeköt bennünket. A szlovákon kívül vizsgálom a horvátok, románok, szerbek, csehek és más Kárpát-medence-i népek közös dallamkincseit is.
- Úgy tudom, festői környezetben a Pilis lelkében, Pilisszentlászlón él családjával. Mikor költözött Magyarországra?
- 1978-ban kerültem ide diákként, Pilisszentlászlón tizenhat éve élek. Az ELTÉ-n végeztem magyar-könyvtár szakon. A Röpülj páva népdalversenyen 1981-ben első díjat nyertem, így ismert meg a közönség. Sorsdöntő volt számomra ez a vetélkedő, hiszen azóta énekelhetek hivatásszerűen.
- Önálló művészként az előadásaiból – egy részük jótékonysági hangverseny – meg tud élni?
- Volt egy főállásom a Honvéd Művészegyüttesnél, ahonnan  háromszori nekifutással tavaly sikerült kirúgniuk. Ezt nagyon zokon vettem. Jelenleg a szentendrei zeneiskolában tanítok, ahol a gyermekekkel való foglalkozást hálás feladatnak tekintem.  
- A mai zűrzavaros világban, amikor igénytelen mulatós zene folyik a csatornákból, van-e igény a tiszta, nemes, népi ihletésű muzsikára?
- Saját magunkat csapjuk be, ha nem kedveljük a népzenét, mert a dalok rólunk szólnak, most és a jövőben is. Ha ezeket elhagyjuk, csak mi leszünk szegényebbek. Azon vagyok tanításom során is, hogy ezeket megszerettessem a gyermekekkel, mintegy magként elültessem bennük.
- Dalait Ön gyűjti? Műsorait, lemezeit ki válogatja össze?
- Könyvekből, kiadványokból és természetesen élőzenei forrásokból rakom össze előadásaimat, lemezeimet. Gyűjtöttem saját szülőföldemen a Felvidéken, de Gyimesben is sokat jártam. Fontos, hogy a dal mögött ne csak kottát lássak, hanem tájakat és elsősorban magát az embert.
- Műsorait gyakran az ünnepekre, napszakokra, évszakokra, mintegy koszorúra fűzi fel.
- Jelenti magát Jézus volt a hangverseny címe, amelyből következik, hogy a három legfontosabb ünnep a karácsony, húsvét, és a pünkösd. A jeles napok dalait ezek köré fontam, mert ekkor énekelték őket. Nemcsak a templomban, hanem a hétköznapokban is. Előadtam olyanokat is, melyekre hatott az egyházi zene, így például gregorián dallamú aratódalokat magyar és szlovák nyelven.
- Mikor és milyen lemezt ad ki a közeljövőben?
- Az Éneklő egyház énekeskönyv válogatott dalanyagából készítek lemezt, melyet pünkösdre szeretnék megjelentetni.  
- Az Ön népdalai önállóan, kíséret nélkül is megérintik a lelkeket, mégis némelyiket kísérettel együtt ad elő. Kik voltak a muzsikusok?
- Gombai Tamás és Bolya Mátyás kísértek hegedűn, kobzon, ütőgardonon és citerákon.
- Ön együtt dolgozott a nemrég örök nyugalomra tért illés Lajossal. Milyen emlékeket őriz róla?
Meghitt beszélgetéseket, Kisorosziban tett sétákat, vidám kocsmalátogatásokat, az erdélyi otthonában, Énlakán tett feledhetetlen látogatásokat és az önfeledt együttalkotást, hiszen két hanghordozómnak is ő volt a zeneszerzője. Az első ajándék egy kísérleti album volt, mely a Válaszúton címet viseli és „népdalátiratok” találhatók rajta „Lajos-módra”. A másik az Álomföldön, melyen általa megzenésített gyermekversek hallhatók. Mindkettő éppen tíz éve jelent meg. Sajnos nagyon kevesekhez jutottak el ezek a felvételek, hiszen Lajos is, akárcsak én, nem tudtunk élni a „nyomulás” lehetőségeivel, mert mindketten egészen más emberi értékeket tartottunk fontosnak. Ez a csöndre, magányra, tiszta emberi érzésekre való természetes vágyunk és a művi rivaldafényt elvető lelkünk kötött minket össze. Nagyon sajnálom, hogy ez a hihetetlen tehetségű, nagyon gyorsan és zseniálisan alkotó ember egy oly korban élt, amikor az ő lelki éghajlatát megtépázó szelek roncsolták, s mindez hátráltatta és hátrányos helyzetbe sodorta élete utolsó korszakának alkotói pályáját. Vajon mennyi csodás mű születhetett volna még, ha lettek volna elegen, akik mellé állnak és támogatják. A sors úgy hozta, hogy a kisoroszi Kossuth-díjas kántor magányosan, de megbékélve sorsával hagyott itt Bennünket. Nekünk az a dolgunk hogy emlékét tovább éltessük.   

Klotz Mária / Szentiváni Újság, 2007, IV. évf.2.szám



Milyen kárriert futhat be ma egy nédalénekes? Rúsza Magdit ki nézte volna, ha nem Queent énekel a Megasztárban? A Duna Televízió népzenei tehetségkutatóján jártunk, és ezúttal nem vicceltük el.

Több hónapja fut a Duna Televízió műsorán a Mentor - Magyar Csillagok című tehetségkutató sorozat. …A népdalblokk zsűrijének harmadik tagja Szvorák Katalin, a losonci születésű Kodály- és Liszt-díjas népdalénekes, aki számos, ám nem csak népzenei szólólemezzel rendelkezik, és a világ 31 országában koncertezett már. Sebestyén Mártánál kevésbé közismert, de jó példa arra, hogy népdalénekesként is lehet karriert csinálni.

Index

Zenesarock

 
András Orsolya, a 16 éves csíki népdalénekes helyesbítést kér az Indextől
A www.index.hu honlapon megjelent egy cikk, Ki nyeri a népzenei Megasztárt címmel, a Budapesten megrendezett Mentor – Magyar csillagok című tehetségkutató műsorról. Bár még csak 16 éves csíkszeredai diáklány vagyok, mégsem hallgathatom el, ami velem történt, hiszen Fazakas Andrea újságíró, az én szavaimat megmásítva, engem idézve valótlanságot állított. Nevemet felhasználva próbálja lejáratni a Duna Televíziót, a zsűritagokat, a magyar népdal szerepét a magyar nyelvterületen.

Ebben a szövegben – utólagos sajnálatomra – én, András Orsolya is nyilatkoztam. Úgy érzem, Fazakas Andrea, a cikk írója kiforgatta, elferdítette, szavaimat. Mindezek mellett a Duna Televíziót is sértegeti: „csak a saját mércéi szerint «állandó értékekkel» foglalkoznak”. Véleményem szerint a népdalok, néphagyományok nemcsak a Duna Tv mércéi szerint fontosak, hanem olyan állandó értékek, amelyeket a tévén kívül-belül egyaránt érdemes becsülni. Ezt igazolja, hogy például Erdélyben van igény hagyományőrző csoportokra, népzenére, néptáncra, és ebben sokan örömünket leljük. Talán, nemcsak az én érzékenységem vél kihallani valamilyen sanda szándékot a következő megnyilatkozásból: „… a már majdnem modern díszlet ellenére sem jut túl a műsor a nyolcvanas évek tévézésén”

Fazakas Andrea a zsűritagok hozzáértését, szakmai rátermettségét is megkérdőjelezi akkor, amikor ezt írja: „Gyimesi dalcsokra után a zsűri népdalénekesnője is … hitelességét emelte ki, majd valószínűsítette, hogy a Gyimesben hallott személyes dalélményektől olyan, amilyen. Hogy ez nem igaz, azt Orsin kívül csak mi tudjuk.” Nem tudom, milyen közös tudásra hivatkozik a cikk írója, én ugyanis arról beszéltem neki, hogy édesapám, András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vezetője szervezésében több alkalommal is részt vettem a Gyimesekben szervezett népzene és néptánctáborokban, ahol valóban –ahogy a zsűritag, Szvorák Katalin mondta-, adatközlőktől is tanultam a népdalokat. Arra pedig nem gondoltam, hogy „kifejezetten fájlalnék” valamit is a műsor szervezésével kapcsolatban, csupán a helyzet szokatlanságát jegyeztem meg. Azt sem állítottam, hogy „nincs kinek énekelni”, kezdőként hogyan is nyilatkozhattam volna kategorikusan a közönséggel való kapcsolattartásról, hiszen ezt még csak most próbálgatom. Ide kívánkozik a helyzet egy furcsasága is, azt tudni illik, hogy Andrea a műsorkezdés előtt 5 perccel jött oda hozzám kérdéseivel!!!

Rosszul érzem magam a helyzetből származó szándékos vagy (feltételezem) véletlen félreértések miatt. Lehet, hogy érzékenységem sugallja, meg kell védenem a népzene, népdal
becsületét, ezért is ragaszkodom saját szavaimhoz, becsületemhez.

Kérem és elvárom a cikk eltolódott súlypontjainak helyesbítését. Ne engem használjanak fel eszközként! Én csak énekelni mentem a Duna TV meghívására.

Tisztelettel: András Orsolya

Ötvözet

… Érzékeny tiszta hangja ezúttal is csodákat teremtett…Tíz dal üzen a hallgatónak, és tíz dalból meríthetünk erőt a mindennapos küzdelmünkhöz…
Szigeti Nagy Réka,Szép országom, Demokrata, 2007, február 22.


MOM: márc. 18. vasárnap, 18 óra, Színházterem: "Illés Lajos emlékére"

ILLÉS LAJOS 65. születésnapján jótékonysági emlékestet rendez TOLCSVAY BÉLA és a LÁSZLÓ GYULA TÖRTÉNELMI ÉS KULTURÁLIS EGYESÜLET.

Bemutatásra kerül Illés Lajos: MAGYAR ÉNEK I. - Cantus Hungaricus - című műve.
Előadják: Szvorák Katalin, Homonyik Sándor, Tolcsvay Béla, Varga Miklós, valamint a CANTUS kórus.
Az esten fellépnek még: Petrás Mária, Szeidl Mariann, Kobzos Kiss Tamás, Nemcsák Károly
Az est háziasszonya: Halász Zsuzsa

Magyar művészet Félegyházán címen szerzői est a Móra Ferenc Művelődési Központban
A Móra Ferenc Művelődési Központban 2007. április 20-án 18 órakor A szó igazsága Gubcsi Lajos és barátai a szó, a zene, a tánc erejével, Magyar művészet Félegyházán címen szerzői estet tartanak..
melyen a szerző mellett fellépnek:

Szvorák Kati Kodály-és Liszt-díjas népdalénekes,
Ökrös Csaba és népzenész társai,
Az Állami Népi Együttes táncművészei.

A műsorban a Móra Ferenc Gimnázium énekkara,
Tarjányi Béla és Gulyás László
előadásában elhangzik Gubcsi Lajos - Szabados György: Kun himnusz című műve.



Imatalálkozó Bodollón

2007. május 13-án vasárnap Bodollón 16:00 órai kezdettel a Fatimai engesztelő imatalálkozón Anyák napja kapcsán az egyházközség hívei és lelkipásztorai megkülönböztetett tisztelettel köszöntik a szűkebb pátria papokat és szerzeteseket nevelő szüleit. A szentmise főcelebránsa Mgr. Pásztor Zoltán püspöki helynök lesz, akivel együtt miséznek a jelenlevő papok. A szentmisében Szvorák Katalin Kodály és Liszt – díjas népdalénekes énekel. Bemutatásra kerül a Kottás – Harangszó. Az ünnepségre mindenkit, aki hálát érez a papi és a szerzetesi hivatásért, szeretettel hívnak és a várnak az egyházközség lelkipásztorai és hívei.
G.B/Spesnet

2007.  május  13.  (vasárnap)
….
16.oo     „Máriát dicsérni hívek jöjjetek ...” - Tisztelgés a szülők előtt
              A papi és a szerzetesi hivatásokat ébresztő és nevelő szülők köszöntése. Fellép Szvorák Kati, Kodály- és Liszt-díjas népdalénekes. Bemutatja a Kottás Harangszó énekeskönyvet és CD – t.
Helyszín : A bodollói római katolikus templom.


Szlovákia keleti régiója is képviseltette magát az I. Nádszegi Katolikus Napon
június 4.

 …Jelenlétével az összefogás és a szolidaritás fontosságát kívánta tolmácsolni. Az ünnepségen a keleti régióból jelen volt többek között Szvorák Katalin Liszt- és Kodály-díjas népdalénekesnő is. A művésznő bemutatta a saját kiadásában rövidesen megjelenő Kottás Harangszó című ima- és énekeskönyvet is, amely a hivatalos egyházi énekek mellett, Rebres Péter nagykaposi és Munyík István csicseri kántorok gyűjtése folytán csokorba kötötte a Felvidék néhány sajátos helyi jellegű egyházi énekét is.
A Kottás Harangszó ára 300 korona. A bemutatók helyét és idejét rövidesen közöljük.

GB/Magyar Kurír

Sikerrel zárult az első Magyar Katolikus Nap Nádszegen
június 4. 14:14
…Herdics György, a Remény főszerkesztője házigazdaként köszöntötte a több mint kétezer fős tömeget és a meghívott vendégeket. Kiemelt szeretettel üdvözölte a Szepsiből érkezett Gábor Bertalan pápai káplánt is.
Szentbeszédében Várszegi Asztrik a legfőbb parancsról, az isten- és emberszeretetről szólt. Az egyház küldetéseként elsősorban az útmutatást határozta meg – annak az útnak jelzését, melyet minden embernek egyedül kell megtalálnia Istenhez. Hiszen a személyes élet legmélyebb kérdéseire nem a szeretetszolgálatoktól és nem is a politikától kapunk feleletet: a válaszra mindenkinek magától kell rájönnie. Várszegi Asztrik ellenségeink szeretetét is hangsúlyozta. Mint mondta, mindez nem érzelmi kérdés, hanem akarat és szándék dolga.
A liturgia után Szvorák Katalin népdalénekes Zobor-vidéki és csángó népdalokat énekelt…
Magyar Kurír

Illés Lajos emlékest a szigeten

…Szvorák Katalin, felvidéki származású énekesnőnk hangja a Kárpát-medence illatával árasztotta el a templomot…
Szentendrei Kurír, 2007, május

Az Éneklő Egyház CD és könyv az azonos címmel 1986-ban megjelent római katolikus népénektárból ünnepeinkhez kapcsolódó válogatást tartalmazza, ádventtől-pünkösdig. A kísérőfüzet - 56 oldalas könyvszerű formában - a felcsendült énekek teljes szövegét tartalmazza magyarul és angol fordításban. Szvorák Katalin Kodály- és Liszt-díjas énekművész kiadványának elsődleges célja, hogy énekeinket élvezhető, frissítő hatással, természetes hangzásban hallgathassák. A dallamokhoz illő középkorias hangulatot: az orgona mellett elsősorban népi hangszerek megszólaltatása szolgálja.

„A zene alapvető emberi tapasztalat. Minden ember magában hordozza a szívdobogás ritmusával. A zene megérinti a lelket és felemeli a szívet Istenhez, aki emberré lett és Szíve értünk dobog. Jézus beteljesítette a megváltás művét szenvedésének, halálának, föltámadásának és mennybemenetelének húsvéti misztériumai által…
A gregorián ének és a világi témájú magyar népdal nagy hatással voltak a verses népénekek kialakulására. Ezt az eredeti hangulatot idézik a CD-n szereplő énekek a népi hangszerek kíséretével. Szent X. Piusz pápa az Egyház ősi tanítása szerint a liturgikus ének három alapvető tulajdonságát jelöli meg: legyen szent, művészi és egyetemes. Ennek megértésében segítenek minket a jelen CD-n hallható népénekek, a Kárpát-medencei népek vallásos énekeinek talán legihletettebb tolmácsolója, Szvorák Katalin művésznő előadásában és a különböző hangszerek mesteri kíséretével.”
 Erdő Péter bíboros, prímás, érsek


Felvidék Ma
Göröngyök
Dátum: 2007-06-01
Rovat: Kultúra
Szvorák Katalin a kettős kisebbségről, a Vidróczki-rokonságról és a tiszta hangokról
forrás: MNO
Szvorák Katalinnak pünkösd alkalmából jelent meg Éneklő egyház című zenealbuma és egy saját kiadású kötete, az ezeroldalas Kottás harangszó. A Liszt- és Kodály-díjas előadóművész-népdalénekessel beszélgettünk többek között arról, hogy a dal feloldhatja-e az ellenségeskedést.

Pilisszentlászlói házukban ülünk. Hogyan lehetséges, hogy egy felvidéki születésű magyar éppen olyan magyarországi faluba költözött, amelyben jelentős a szlovákság aránya?
– Nincsenek véletlenek. Férjem egyik rokona Stockholmból Budapestre igyekezett, de oda már nem érkezett meg, mert beleszeretett ebbe a faluba. Meglátogattuk őket, és döntöttünk: költözünk. Amúgy is nagyon hiányoztak gyermekkorunk hegyei. Idestova tizenhét éve élünk itt. Érdekes, hogy itt valóban több a szlovák, mint felvidéki szülőfalumban, az Ipoly menti Pincen, ahol csak egy-két nem magyar család lakott gyermekkoromban. De így színes a világ.
– A pilisszentlászlói szlovák emberek tudják, hogy az ő anyaországuk magyar többségű vidékén nevelkedett?
– Természetesen, szoktam velük szlovákul is beszélgetni, főleg az idősebbekkel, sőt ünnepnapokon énekelek nekik az anyanyelvükön is. Mielőtt végleg letelepedtünk volna ebben a faluban, adtunk egy népzenei koncertet a kassai Csámborgó zenekarral. A kultúrházban először csak az asszonyok jelentek meg, a férfiak a kocsmában ülve füleltek, de aztán csak bejöttek, hogy meghallották a szlovák dallamokat. Számos olyan dal is felcsendült, amelyet a magyarok és a szlovákok azonos dallammal énekelnek. A sok évszázados békés együttélésnek ugyanis ilyen következményei is vannak.
– Az otthonuk kibővített tót parasztház?
– Igen. Az eredeti épületben három helyiség volt: tisztaszoba, konyha és hálószoba. Ezekben ma felföldi palóc nagyszüleim bútorai, tárgyai kaptak helyet, amelyeket nagy kincsként, „stafírungként” hoztam.
– Át lehetett hozni a határon ilyesmit a nyolcvanas évek elején?
– Annál is inkább, mert a határon nem értették, mit is akarok ezekkel a régi kacatokkal, tulipános ládákkal, szuszékokkal, cserépedényekkel, szerszámokkal. Ezek mind a felmenőim emlékét, keze munkáját és mindennapjait őrzik. Mások mást hoztak. Tehát a berendezés paraszti-népi része az én elődeimtől származik, a polgári bútorokat, tárgyakat, festményeket és a könyvtárat pedig a férjem örökölte, aki kassai polgár.
– Van akkora honvágyuk, mint amilyen Márainak volt még Budapesten is, nemhogy az emigrációban?
– Akkora azért talán nincs, de kezdetben nagyon nehéz volt nekünk is, hiába volt viszonylag közel Kassa, nem beszélve az én szűkebb pátriámról, Pincről és Fülekről. Most, hogy családot, otthont teremtettünk, és két gyermekünk van, könnyebb. El lehet képzelni, milyen volt egy határon túli pici településről Magyarországra, Budapestre kerülni, hiszen kettős kisebbségben éreztem magam, mert még palócosan is beszéltem. Egy háromszáz lelkes magyar faluban, Pincen laktunk hatéves koromig, ahol megéreztem a föld erejét, illatát. Anyai ági palóc őseim a földet művelték. Jómagam gyermekként rengeteget kapáltam nagyszüleim földjeit, etettem az állatokat, segítettem mindennapjaikat. Apai felmenőim juhászok voltak, akiket állítólag rokoni szálak fűztek Vidróczkihoz, a híres mátrai betyárhoz, akiről több népdal is született.
– Mikor szeretett bele a népzenébe?
– Beleszülettem a népi kultúrába, a kezdetektől jelen van az életemben: emlékszem, ahogy nagymamám szőtt, és arra is, ahogy a falu öregjei egy búbos kemencénél kukoricafosztás közben mesélték a régi történeteket. Érdekes módon azonban falunkban a magyar nótát szerették inkább; az ősiséget árasztó népdalokkal már Füleken ismerkedtem meg, ahova hatesztendős koromban költöztünk. Ott jártam zeneiskolába is. Hegedülni tanultam, és bár klasszikus stúdiumokat végeztem, a tévének és rádiónak köszönhetően Sebő Ferencet, Halmos Bélát és másokat hallgatva kiskamaszként kezdett érdekelni a népzene. Ráadásul a szomszédos Fülekpüspökiben nagyon jó együttes működött, ahol kitáncolhattam, -énekelhettem magam. Fokozatosan ráébredtem, hogy lelki habitusomnak ez a zenei világ felel meg a leginkább: sallang- és pózmentes, természetes, és az anyanyelvemen rólunk, a múltunkról szól, sőt minden olyan gondolat, amelyet több évszázaddal ezelőtt megfogalmaztak, érvényes ma is, ugyanúgy megérinti lelkünket.
– Ezért is kötelezte el magát a népdal mellett?
– Váltig állítom, hogy a népzenének mindig van üzenetereje, különösen most, eldurvult világunkban.
– A szórakoztatás, a gyönyörködtetés mellett ezek szerint missziót teljesít?
– Számomra ez szolgálat, amelynek szeretnék megfelelni. Egyre inkább igény van a tiszta emberi hangra. Külföldön járva mindig felkapom a fejem, ha a rádióban népzenét hallok, mert ez is jelzi, hogy ki mennyire tiszteli hagyományait, értékeli önmagát. Úgy tűnik, a magyar médiumok, tisztelet a nagyon ritka kivételnek, népzenéből nem jeleskednek.
– Mikor ébredt rá, hogy vállalnia kell ezt a szolgálatot, méghozzá itt, az anyaországban?
– Tizenhat és tizennyolc évesen megnyertem egy jelentős szlovákiai népdalversenyt, és egyre többször tapasztaltam, hogy odafigyelnek a hangomra. Budapesten magyar–könyvtár szakra jártam, közben énekeltem ugyan táncházakban is, mégis kerestem a helyemet. Honvággyal is küszködtem, de Magyarországon maradtam. Szülőföldemen tele voltam görccsel, ezért gondoltam úgy, hogy itt jobban tudom szolgálni az összmagyarságot és a Kárpát-medence népeit. Kapóra jött, hogy 1980-ban elnyertem a Népművészet Ifjú Mestere címet, ’81-ben pedig a Röpülj, páva! első díját. Ez eldöntötte a jövőmet, hiszen hivatásos népdalénekes lehettem. Ekkor már biztos voltam hivatásomban, és tudtam, milyen hihetetlen örömforrás a zenélés és az éneklés, amelyet másokkal is meg kell osztanom.
– Ez sikerül is mindmáig, hiszen több mint harminc országban koncertezett, 22 önálló lemeze jelent meg, mégis felmerül a kérdés: hasonló képességekkel miért nem lett olyan széles körben ismert, mint más, önnel egyidős előadóművészek?
– Van, aki szerencsésebb típus, bár magamat sem tartom sikertelennek. Nagyon tudok örülni annak, amit elértem, hiszen önerőmből jutottam ide. Sok szép feladatot kaptam, és számomra egy világvégi falusi templomi koncert ugyanolyan fontos, sőt fontosabb, mint egy budapesti előadás. Nemcsak autentikus népzenei ösvényen közlekedtem, hanem belekóstolhattam a versmegzenésítésbe is, s hadd említsem meg, hogy a nemrégiben elhunyt Illés Lajos Magyar ének és Betlehem csillaga című rockoratóriumaiban én játszottam a női főszerepet.
– És Mádl Ferenc köztársasági elnöki beiktató ünnepségén is ön énekelte a Szózatot. Mindemellett több albumával hitet tett a közép-európai népek lelki közössége mellett. Ez is a szolgálat része?
– Feltétlenül. A zene nyelve univerzális, mindenki megérti, összeköti az embereket, hét albumomra ezért is válogattam a térség népeinek közös dallamkincséből, megszólaltatva a jeles napokat. Ez két évtizede tudatos a részemről. Ma már örömmel látom, hogy egyre többen fogadják el ezt az utat, habár göröngyös kissé. Mindannyian Bartóknak és Kodálynak köszönhetjük azt a felismerést, hogy ezer szállal kapcsolódnak össze a szomszédos népek zenei kultúrái. A gyűlölködést mindig is a felsőbb körök szították, a különböző anyanyelvű parasztemberek között sosem volt jellemző.
– Ezt kamaszként, fiatal felnőttként Szlovákiában is így érezte?
– Amíg odaát éltem, valamennyire védekeztem a szlovák kultúra befolyása ellen, mert gyakran éreztem kirekesztettségemet, a saját bőrömön tapasztaltam, hogy a többség sokszor kevesebbre tart. Ez sokban az elmúlt másfél évszázad politikusainak a műve, ismét csak tisztelet a kivételnek. Hiába éltünk mi, magyarok többségben a határ menti sávban, ha bekerültünk egy szlovák ajkú közegbe, gyakran meg se mertünk szólalni. Féltem, hogy valamit helytelenül mondok a nyelvükön, és akkor rossz szemmel néznek rám. Amikor Magyarországra kerültem, felismertem északi szomszédaink értékeit, hiszen népdalaink ugyanarról szólnak, csak más nyelven. Átnéztem Bartók szlovák, román, délszláv gyűjtéseit. Ezek is erőt adtak. Szomjas-Schiffert György tanulmányait olvasva tudtam meg, hogy a cseh husziták egyes dalai morva–szlovák–magyar közvetítéssel eljutottak egészen a moldvai csángókig. És valóban: több cseh népi éneknek megvan a csángó magyar megfelelője is. Például a „Most jöttem Erdélyből” népdalnak egy cseh altató a párja. A Kárpátok zenéje is sokszor hasonló, a morvák, a lengyel gorálok, a szlovákok, a vlachok, a magyarok megannyi táncdallama rokon. Gyakorlatilag Közép-Európa összes nyelvén énekeltem, bemutatva a dallampárhuzamokat, illetve közös énekeinket, és nem feledkeztem meg egyetlen történelmi egyházunkról sem. Így szólaltattam meg lemezeimen a karácsonyi, a farsangi, a húsvéti, a pünkösdi ünnepkör énekeit; külön album mutatja meg a közös gyerekdalokat és egy dupla lemez a lakodalmat.
– Hogyan viszonyulnak mindehhez a más nemzethez, etnikumhoz tartozók?
– Általában döbbenettel vegyes elismeréssel fogadják, hogy énekelek az ő nyelvükön is, és annak sem marad el a hatása, hogy bemutatom a magyarsággal közös dalaikat. Elkezdem az adott nyelven, majd folytatom magyarul, vagy fordítva. Például most éppen Rétságra hívott meg az ottani szlovák kisebbségi önkormányzat, ahol a közös dallamokra helyezem majd a hangsúlyt, akárcsak a zsámbéki fesztiválon.
– Mikszáth gyermekkorában feltehetően meganynyi dal tót és palóc változatát is ismerte.
– Szinte biztos. Jól is érezte magát mindkét nemzet fiai között, egyaránt érezte a közelségüket, ezért tudta gyönyörűen megrajzolni a jó palócokat és a tót atyafiakat is. A dal feloldja az ellenségeskedést, ha őszintén szól. Szép élményeim voltak románok körében is, csakúgy mint itt, a Dunakanyarban, ahol erősek a szerb hagyományok, különösen Szentendrén, ahol több mint tíz éve a Vujicsics Tihamér Zeneiskolában tanítok.
– Újabb küldetés?
– Úgy gondolom, igen. Természetesen a magyar népdalok adják nálam a törzsanyagot, de Vujicsics gyűjtéséből is merítek, s megtanítok növendékeimnek szerb és horvát dalokat is. Néha ők kérik ezt, sőt már tamburaoktatás is folyik az intézményben, úgyhogy hamarosan ezekkel a fantasztikus délszláv pengetős hangszerekkel kísérik majd kis énekeseimet.
– A tananyagban megjelennek az ünnepkörök?
– A jeles napokat a kalendárium szerint vesszük végig: a Kárpát-medence minden szegletéből válogatok: Somogyból, Zoboraljáról vagy a Mezőségből. És természetesen a gyönyörűséges moldvai csángó dalok sem maradhatnak ki.
– Mivel örvendezteti meg mostanában a hallgatóságát?
– A tél végén adtuk ki Szép országom című verslemezünket Virág László költővel és Szűts Istvánnal, a Kormorán billentyűsével. Az anyag egyrészt gyönyörű kalandozás történelmi múltunkban, másrészt mély lelki-emberi üzenet mindenkinek.
– Mit jelent Szvorák Katinak a pünkösd?
– Pünkösd kapcsán eszembe jut egy gyönyörű, Kodály gyűjtötte Zobor vidéki népéneksor: „Piros pünkösd napján rózsa megvirágzott… szent tüzek gyulladtak.” Az ünnep számomra lelki feltöltődés és jelen esetben óriási öröm, pünkösdre megjelenik Éneklő egyház című CD-m, amely egy háromrészes sorozat első kiadványa: válogatás lenyűgözően gazdag népénektárunkból. Rendkívül hálás feladat volt ezen az új albumon dolgoznom, hihetetlen belső nyugalmat éreztem, mert ezek több évszázados szerzemények. Többnyire olyan értékes dallamokat válogattam, amelyeket kevésbé énekelnek a templomokban. Szeretném, ha ezek a kiadványok frissítően hatnának mindenki számára. Az orgona mellett népi hangszerek kísérik népénekeinket, próbáltuk visszaadni a régi énekek egykori zenei hangulatát. Ezenkívül szintén pünkösdre jelenik meg az ezeroldalas Kottás harangszó, amelynek szülőatyja Gábor Bertalan, Szepsi városának esperesplébánosa. Az énekeskönyvnek én lettem a kiadója, és a Kassai Egyházmegye 200 éves évfordulójára jelenik meg. Ezzel a kötettel is adózom felföldi gyökereimnek, hiszen az énekeskönyv kuriózuma, hogy a hívek saját környezetében fellelhető, csak ott énekelt népénekeit is tartalmazza. Boldogsággal tölt el, hogy a felföldi magyarok nemsokára ebből a könyvből énekelhetik évszázados énekeinket a templomokban.
Magyar Nemzet. 2007.06.01.

Vox Insulae Sziget Hangja Közhasznú Egyesület szervezésében szeretettel meghívjuk az  az EPERART programjaira:

Szvorák Katalin: Mondj, szívem dalt (népénekek és imádságok)
június 8-án, pénteken 18.00 órakor a római katolikus templomban (Tahitótfalu)

Szvorák Katalin, a losonci születésű Kodály- és Liszt-díjas népdalénekes a világ 31 országában koncertezett. 22 önálló tematikus albuma közül négy gyermekeknek szól, három egyházi népénekeket tartalmaz, kettőn megzenésített versek hallhatók, hét albumon pedig Közép-Európa népeinek közös dallamkincséből válogatott, azokat eredeti nyelveken szólaltatta meg. Néhány hete jelent meg Erdő Péter bíboros, prímás, érsek ajánlósoraival legújabb kiadványa, az Éneklő Egyház, mely a helyszínen megvásárolható.


„Csak azt veszíthetjük el, amiről önként mondunk le"
Dátum: 2007-07-06

Forrás:Magyar Kurír




Két különleges kiadvány

   „Énekeljünk, a könnyek között is, mert aki szépen énekel, kétszer imádkozik. Évtizedek múltán énekeskönyvünk van. Hihetetlen, mert az énekfák és bölcsőik a végekbe szorultak, ahol az ember ösztönösen csendesebben énekel. Halkabban...“ olvasható a kassai püspöki helynök bevezető soraiban. A Kottás Harangszó című énekeskönyv a maga terjedelmével és áttekinthetőségével talán a magyar nyelvterület egyik legteljesebb kiadványa elsősorban azért, mert a Felföld helyi jellegű népénekeit is tartalmazza az Éneklő Egyház, a Hozsánna és a Szent vagy Uram ismert énekei mellett. Nem véletlenek Dr. Gábor Bertalan szepsi esperes-plébánosának útravaló zárósorai: „.... Ezáltal a mi nemzedékünk is értékőrző lett. Az értékmentés közben maga is értékké nemesedett.”
    „Örömmel adom főpásztori áldásomat mindazokra, akik főegyházmegyénk alapításának bicentenáriuma tiszteletére segítették megjelentetni ezt az énekeskönyvet ” – írja bekösztöntőjében + Mons. Alojz Tkáč érsekfőpásztor – metropolita. Az áldást jónéhány szentendrei polgár is megkapta, mert az 1002 oldalas könyv főmunkatársa, a Ferenczy Múzeumból, Repiszky Tamás volt. Az egyedi borítótervet Bereznai Péter készítette, és a könyv végletekig kitartó „lelkimotorja“,  - akinek a szentendrei Dorothea alatti birodalma az elmúlt hónapokban éjjel-nappal munkalázban égett -  Weszelits András volt. A szedés, tördelés, tipográfia neki köszönhető. ( Egyébként több, mint 77 ezerszer nyomta meg a „szpészt“ a számítógépén). A felelős „egyszemélyes” kiadó pedig nem más, mint Szvorák Katalin, aki koncertjei között és zeneiskolai tanóráin túl elvégezte a gyötrelmes korrektúrát. Városunk népdalénekese így (is) adózik felvidéki gyökereinek, a Felföldi magyarságért.

     Természetesen a másik „saját” kiadvány, Szvorák Katalin Éneklő Egyház-a is városunkhoz kötődik. Az énekesnő új sorozatának első kötete  - 56 oldalas könyv CD melléklettel - jeles ünnepeiket eleveníti fel ádvettől pünkösdig. A sorozat ötletgazdája, védnöke: Szájer József. Szentendre polgárai ebben is remekeltek, hiszen a Ferenczy Múzeum négy munkatársa ( Besnyőné Dietz Mária, Repiszky Tamás, Sima Gábor és Soós Sándor) hathatósan vett részt a kiadvány létrejöttében. A kiadvány megszületését Dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton megyei múzeumigazgató külön támogatta. Természetesen most is elmaradhatatlanok voltak csodás énekeikkel a Vujicsics Tihamér Zeneiskola népdal-tagozatos növendékei: Juhász Júlia, Karajz Júlia, Sasvári Borcsa, Sergő Sára és Völner Eszter.
„…Ezeknek a lélekemelő népénekeknek a származási helye felöleli az egész magyar nyelvterületet. A gregorián ének és a világi témájú magyar népdal nagy hatással voltak a verses népénekek kialakulására. Ezt az eredeti hangulatot idézik a CD-n szereplő énekek a népi hangszerek kíséretével. Szent X. Piusz pápa az Egyház ősi tanítása szerint a liturgikus ének három alapvető tulajdonságát jelöli meg: legyen szent, művészi és egyetemes. Ennek megértésében segítenek minket a jelen CD-n hallható népénekek, a Kárpát-medencei népek vallásos énekeinek talán legihletettebb tolmácsolója, Szvorák Katalin művésznő előadásában és a különböző hangszerek mesteri kíséretével.” - olvasható Erdő Péter bíboros, prímás, érsek ajánló soraiban.  
Az Új Ember Kiadó terjesztésében kapható mindkét kiadvány: múlthordozás, értékmentés, értékőrzés, ezért méltán lehetünk büszkék és közösen örvendezzünk!
Szentendre és vidéke, 2007.június 15.

Éneklő Egyház - bemutatták Szvorák Katalin CD-jét
2007. június 22. 15:42
Éneklő Egyház címmel bemutatták Szvorák Katalin népdalénekes három CD-ből álló sorozatának első darabját pénteken Budapesten. A lemez egy múlt századi imakönyv fakszimiléjével egybekötve jelent meg.
Szvorák Katalin albuma válogatást ad a liturgikus zene egy szeletéből: a XVI-XVII. századi magyarországi népénekekből.

"A zene alapvető emberi tapasztalat. Minden ember magában hordozza a szívdobogás ritmusával" - írta kiadványt ajánló soraiban Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek.

"Ünnep az, ha egy ilyen gyönyörű CD megjelenik" - mondta Szájer József (Fidesz) európai parlamenti képviselő, aki a később Mária-énekekkel, szentekről illetve szentekhez szóló dalokkal, valamint imádságos énekekkel kiegészülő sorozat védnöke, és nem utolsó sorban ötletadója.

Szájer József hangsúlyozta, hogy személyes emlékek hozták a bemutatóra. Egy időben voltak egyetemisták Szvorák Katalinnal, az otthontól messze szakadt fiatalok számára a Bibó István Szakkollégiumban Szvorák Katalin tette családiassá a karácsonyi ünnepeket.

A képviselő azt is elmondta, hogy az énekesnő lemezei közül a közép-európai egyházi ünnepeket feldolgozó kiadványokat, azok közül is a pünkösdi ünnepkört bemutató részt tartja a legszebbnek. Innen jött a gondolat, hogy a templomokban hallható énekek gyönyörű dallamvilágát, a több évszázadra visszamenő magyar zenei hagyományt tegyék CD formájában közkinccsé.

Nemcsak kárpát-medencei, hanem mélyen európai jelentőségű eseménynek tartja a képviselő a CD megjelenését.

Az énekek népi hangszerek kíséretében, Mohácsi Albert hangszerelésében hangzanak fel a CD-n, eleget téve a liturgikus ének három alapvető tulajdonságának: szent, művészi és egyetemes.

A lemezbemutatón Varga László kanonok, az Országos Magyar Cecília Egyesület igazgatója, a váci székesegyház karnagya is méltatta a kiadványt. Az elismeréshez hozzátette, mivel ő az egyházzenei művek kiadásával, tanításával foglalkozik, állíthatja, hogy a CD kitágítja a templomteret, a magyar népének az európai kultúra leggazdagabb fönnmaradt értéke.

Úgy vélte, hogy a népének - és a CD - a kapcsolatteremtés egyik kitűnő eszköze, közösségek életét teheti színesebbé. Arra biztatta az alkotókat, hogy mielőbb tegyék teljessé a sorozatot.

MTI - fidesz.hu

Éneklő Egyház – CD válogatás magyar népénekekből
június 5. 16:19

Nemrég jelent meg Szvorák Katalin énekesnő új albuma, az Éneklő Egyház. A CD az 1986-ban kiadott azonos című római katolikus népénektár 36 énekét foglalja magában.
Az igényes kiállítású szövegkönyv, melynek melléklete maga a lemez, angol és magyar nyelven is tartalmazza az egyházi ünnepek köré csoportosított dallamok szövegét.
Az Erdő Péter bíboros ajánlásával megjelent album válogatást ad a liturgikus zene egy szeletéből: a XVI–XVII. századi magyarországi népénekekből. A dallamok forrása a gregorián, az Egyház saját zenéje, az ókeresztény és középkori himnuszok zenei formái, valamint az egész magyar nyelvterületet felölelő népdalok ősi hangzásvilága. Ezek ötvözete a verses népének, melynek néhány gyönyörű darabja népi hangszerek kíséretében hangzik fel a CD-n, eleget téve a liturgikus ének három alapvető tulajdonságának: szent, művészi és egyetemes.
MKPK Sajtóiroda/Magyar Kurír

Éneklő Egyház

Kodály Zoltán mondta: a zene lelki táplálék, és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal. Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be. A héten jelent meg Szvorák Katalin népdalénekes legújabb lemez, az Éneklő Egyház, azzal a céllal, hogy bevilágítson abba a bizonyos régióba, amelyről Kodály is beszélt.
frissinfo


Éneklő Egyház - A népek vallásos énekeinek egyik legihletettebb tolmácsolója, Szvorák Katalin előadásában

Az Éneklő Egyház címmel jelent megy egy, a Római Katolikus Népénektár válogatását tartalmazó igényes kiadvány, amelyet a sorozat védnökeként Szájer József EP-képviselő adott át ünnepélyesen a Brüsszelben Firtl Mátyásnak az Országgyűlés Európai Bizottsága alelnökének, Sopron országgyűlési képviselőjének.

A múlt századi imakönyv reprezentatív fakszimile kiadása mellett egy CD-n Szvorák Katalin népdalénekes előadásában meg is szólalnak az eredeti népi dallamok, az egész magyar nyelvterület liturgikus szövegeiből és dallamaiból álló népénekei. A szerzői kiadásban megjelent kétnyelvű kiadvány közkinccsé teszi a népénekek angol nyelvű fordítását is……..

firtl.sopron.hu


Éneklő Egyház

„Szvorák Katalin boldog ember lehet nagyon, hiszen arany hangját "ezüst muzsika" kíséri hűségesen.”
Utassy József
Kodály Zoltán mondta: a zene lelki táplálék, és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele: lelki vérszegénységben él és hal. Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be. A héten jelent meg Szvorák Katalin népdalénekes legújabb lemez, az Éneklő Egyház, azzal a céllal, hogy bevilágítson abba a bizonyos régióba, amelyről Kodály is beszélt. Az énekeskönyv három szempontot egyesít magában: egyrészt a liturgikus tételeket az ősi római rend szerint énekelteti gregorián dallamon, másrészt az esztergomi gregorián hagyományokból, rítusból is énekeltet tételt, harmadsorban bőséges népének válogatást ad. A lemez egy három részes sorozat első darabjaként jelent meg, az Éneklő Egyházat követi majd egy Mária énekeket illetve egy imádságokat tartalmazó lemez. Mindhárom lemeznek a védnöke és ötletadója Szájer József (Fidesz) európai parlamenti képviselő, akit régi barátság fűz Szvorák Katalinhoz: „Sosem felejtem azokat a csodálatos karácsonyi ünnepeket a Bibó István Szakkollégiumban, amelyeket Katalin gyönyörű énekei tettek családiassá, felejthetetlenné. Már akkor is úgy gondoltam, hogy ezeket a dalokat ki kell szabadítani a templomokból, azért, hogy megosszuk azzal a közönséggel, akinek alkalma sincs arra, hogy ezeket, a magyar nemzet, a magyar kultúra hagyományának részét képező dalokat hallani tudja. Ez egy olyan hozzájárulás a magyar kultúrához, amely nagyon mélyen gyökeredzik.” Varga László kanonok, az Országos Magyar Cecília Egyesület igazgatója, a váci székesegyház karnagya is méltatta a kiadványt: először is a kulturális jelentőségét szeretném aláhúzni, másodsorban a kapcsolatteremtés eszköze is, hiszen a népénekek összekötik az Istent és az embert. Nyilvánvalóan kitágítja a templom kereteit, segédeszközként lesz majd használható a hittanórákon, illetve megismerkedhetnek az emberek azokkal az értékekkel, amelyek több évszázadra nyúlnak vissza. Hiszen a magyar népének óriási értéket képvisel, Európában elsők vagyunk ezen a területen. A lemezbemutatón Szájer József és Varga László után Szvorák Katalint is felkérték, hogy nyilatkozzon a lemezről. Katalin könnyes szemmel csupán egy mondatott szeretett volna megosztani mindenkivel: „amióta ezen a lemezen dolgoztunk, valahogy mindannyian úgy érezzük, hogy jobbak lettünk, ott belül. Legbelül.”
Orosz Ilona




Felvidék Ma - felvidéki hírportál
http://www.felvidek.ma

Napi sajtószemle
május 19. 10:15
Ugyancsak a Magyar Nemzetben (23.o.) Göröngyök Szvorák Katalin, Liszt- és Kodály-díjas előadóművésznő-népdalénekesnő nyilatkozik, aki elmondta, hogy a közelgő pünkösddel kapcsolatban eszébe jut egy gyönyörű, Kodály Zoltán gyűjtötte Zobor vidéki népéneksor: „Piros pünkösd napján rózsa megvirágzott… szent tüzek gyulladtak.” „Az ünnep számomra lelki feltöltődés és jelen esetben óriási öröm, pünkösdre megjelenik Éneklő egyház című CD-m, amely egy háromrészes sorozat első kiadványa: válogatás lenyűgözően gazdag népénektárunkból. Rendkívül hálás feladat volt ezen az új albumon dolgoznom, hihetetlen belső nyugalmat éreztem, mert ezek több évszázados szerzemények. Többnyire olyan értékes dallamokat válogattam, amelyeket kevésbé énekelnek a templomokban. Szeretném, ha ezek a kiadványok frissítően hatnának mindenki számára. Az orgona mellett népi hangszerek kísérik népénekeinket, próbáltuk visszaadni a régi énekek egykori zenei hangulatát…..”

Szvorák Katalin Kodály- és Liszt-díjas népdalénekesnő 2007. július 3-án a dunaszerdahelyi római katolikus templomban lemez- és könyvbemutatót tartott.
A művésznő Erdő Péter bíboros prímás ajánlásával adott ki a közelmúltban egy válogatást CD-n, Éneklő Egyház címmel, hagyományos és népzenei kísérettel, Belej Ferenc, Bolya Mátyás, Csávás Attila, Gombai Tamás, Mohácsy Albert, Nagy Zsolt, Páll Balázs, Pálóczy Krisztina, Vass Tibor, valamint a szentendrei Vujicsics Tihamér zeneiskola népdaltagozatos növendékei közreműködésével. A válogatás a Római Katolikus Népénektár ádventtől pünkösdig terjedő ünnepkör néhány liturgikus énekét tartalmazza.

A bemutatón jelen volt Rebres Péter nagykaposi kántor is, aki a Kassai Főegyházmegye alapításának 200. évfordulója emlékére lekottázta a régió helyi és általánosan használt népénekeit, amelyeket a művésznő magánkiadásában Kottás Harangszó címmel jelentetett meg a napokban. Az 1002 oldalas mű az 1998-ban – a Munyík István csicseri kántor munkássága folytán a Leleszpressz kiadásában Harangszó megnevezéssel két kiadásban is megjelent könyv imádságos részének javított, énekes részének pedig kottás változata.

A palóc származású énekesnő értékápolását és a kántorok munkásságát e sorok írója méltatta: Csak azt veszítjük el, amiről önként mondunk le. A kisebbségi létnek vannak mások számára értéktelennek tűnő dolgai. A sajátos ízek, a helyi szokások és hagyományok értékéről nehéz mások előtt meggyőzően érvelni, mert nem ismerik az otthon főztjét, levegőjét, illatát.

Gábor Bertalan/Magyar Kurír

Csak azt veszítjük el, amiről önként mondunk le

2007. July 04.

Szvorák Katalin, Kodály -, és Liszt díjas népdalénekesnő 2007. július 3-án a dunaszerdahelyi római katolikus templomban Kiss Róbert esperes plébános jóvoltából, dr. Herdics György c. apát-kanonok, plébános a Remény főszerkesztője meghívására lemez és könyvbemutatót tartott.
A művésznő dr. Erdő Péter bíboros, prímás, érsek ajánlásával a közelmúltban CD lemezen Éneklő Egyház címmel, hagyományos és népzenei kísérettel, Belej Ferenc, Bolya Mátyás, Csávás Attila, Gombai Tamás, Mohácsy Albert, Nagy Zsolt, Páll Balázs, Pálóczy Krisztina, Vass Tibor, valamint a szentendrei Vujicsics Tihamér zeneiskola népdaltagozatos növendékei közreműködésével, kiadta a Római Katolikus Népénektár ádventtől pünkösdig terjedő ünnepkör néhány liturgikus énekét. A bemutatón jelen volt Rebres Péter nagykaposi kántor is, aki a Kassai Főegyházmegye alapítása 200. évfordulója emlékére lekottázta a régió helyi és általánosan használt népénekeit, amelyeket a művésznő magánkiadásában Kottás Harangszó néven a napokban megjelentetett. Az 1002 oldalas mű az 1998-ban – a Munyík István csicseri kántor munkássága folytán a Leleszpressz kiadásában Harangszó megnevezéssel két kiadásban is megjelent könyv imádságos részének javított, énekes részének kottás változata. A palócszármazású énekesnő értékőrzését és a kántorok munkásságát e sorok írója méltatta: Csak azt veszítjük el, amiről önként mondunk le. A kisebbségi létnek vannak mások számára értéktelennek tűnő dolgai. A sajátos ízek, a helyi szokások és hagyományok értékéről nehéz mások előtt meggyőzően érvelni, mert nem értik, hogy az otthon főztje, levegője, illata még akkor is becses, ha miattuk a kívülállók esetleg orrukat is fintorgatják.
 
Gábor Bertalan / Spesnet



Várfesztivál Somoskőn - a zene jegyében
2007-06-13 14:24:12 - Zene


Szombat este a magyar népzene jeles képviselője, a losonci származású Szvorák Katalin lép fel a Várfesztiválon, előadásának címe: Jelenti magát Jézus. …..
„Szvorák Katalin, a magyar népzene egyik jeles képviselője is fellép a várfesztiválon. Mint megtudtuk, a losonci származású énekesnő külön örült annak, hogy szülőföldjén, Palócországban léphet fel. A több díjjal is elismert énekművész előadásának címe: Jelenti magát Jézus. A koncert helyszíne a salgóbányai katolikus templom lesz. „
Kodály Zoltán-emlékdíj Zoboralján
Kodály Zoltán-emlékdíjat kapott a Zobor Hangja Vegyeskar. A Magyar Művészetért és Herend által alapított díjat a kuratórium kérésére Szvorák Kati népdalénekes nyújtotta át - szülőföldje, a Felvidégk kiváló kórusának.
Az ünnepségről készített információkat, a Kodály Fesztivál híreit a Kodály Zoltán menüpontban találhatják meg az alábbi honlapon:
http://www.zoboralja.sk/index.

A Magyar Művészetért Szoborkertjének megnyitója
….A Magyar Művészetért Élőtárlata további festők, fotósok, képzőművészek gazdag anyagát tárta az ünneplő közönség elé, amely meghallgatta Szvorák Kati, Kobzos Kiss Tamás, Juhász Zoltán, Antal Ágnes és Antal Imre, Ökrös Csaba szólóját, énekét, kuruc zenéjét.
(Embargós 2007. 06. 13-án 18 óráig)

Örök imádság minden időben

…Az Éneklő egyházat hallgatva az ember megnyugszik, átszellemül, ha közben a szöveget is olvassa elmélyül; és ha enged a magukat tanultató dallamoknak, s maga is énekelni kezd: imádkozik…
Sashegyi Zsófia, Magyar Nemzet, 2007 augusztus 9.

FONÓ: A népdaléneklési verseny, a mesék előadása és az ünnepi díjkiosztó 2007. november 17. szombat. A pontos időpontról és a programról minden jelentkezőt tájékoztatunk.
A zsűri tagjai:
Hollókői Lajos, zenész, a Fonó Budai Zeneház igazgatója, Szvorák Katalin, népdalénekes, Fábián Éva, mesemondó, népdalénekes, Telegdy Balázs, drámapedagógus

(Fonó)

Örök imádság minden időben

Sashegyi Zsófia : K O R O N G

Kosztolányi Dezső így nyilatkozott egyszer katolikus pap-költő barátjának: „Olyan páratlan, tündöklő vallás egy sincs, mint a tiétek. Tiszta költészet (…) Szolgálatába állítottátok fel a csúcsokat: építészetben, szobrászatban, festészetben, zenében, költészetben egyaránt. (…) Olyan szép mindez, hogy az Egyházhoz akkor sem volna szabad hozzányúlni, ha Isten nem volna sem égben, sem bennünk.” Valami ilyesmit érez az is, aki meghallgatja Szvorák Katalin Éneklő Egyház című lemezét, s közben végiglapozza a megsárgult énekeskönyveket idéző kis kötetet. Az ötvonalas feljegyzések alatt míves kalligráfiával Istent dicsőítő szavak sorjáznak olyan rendben, amelynek létrehozása a mai ember számára már csak számítógép segítségével képzelhető el. Az Éneklő egyházat hallgatva az ember megnyugszik, átszellemül, ha közben a szöveget is olvassa elmélyül; és ha enged a magukat tanultató dallamoknak, s maga is énekelni kezd: imádkozik.
Az ismert és kevésbé gyakorolt dallamok az egyházi év rendjében követik egymást a lemezen és a könyvecskében, s időnként kobozpengés, máskor orgona, férfi- vagy gyermekkórus kíséri őket. A népénekekkel Szvorák olykor kis falusi templomba varázsolja a hallgatót, rózsafüzért morzsoló, éles hangon éneklő, fejkendős öregasszonyok közé, máskor mintha egy egész katedrálist betöltenének szárnyaló dallamai. Az orgona és a közös éneklés adta vontatottságot többnyire észrevétlenül hidalja át, anélkül, hogy a dallamokhoz szokott fület bántaná a változtatás. Apró hajlításaival a tőle ismerős természetességgel fújja, mint saját imákat, azokat az énekeket, amelyek a templomban egyébként csak egy nagy tömeg mormolásaként visszhangoznak.
Az adventi várakozást megkoronázó karácsonyi fényesség, majd a vízkereszt után a szikár, csípős tavaszi hajnalokon didergő ember gyötrelmes megbánása követi. A nagyböjt Tárkányi–Zsasskovszky népi gyűjtésekkel egybevetett első dallama egy csapásra levetkőzteti rólunk a díszes ünnepi ruhát: „Mi, gyarló emberek, kik a földön élünk, / sok nyomorúságot és fájdalmat érzünk, / e világnak sok bajával küzdünk: / Emlékezzünk, porból lettünk, / és hogy ismét porrá is kell lennünk.” De a kongó, lecsupaszított templomban botorkáló, térdre hulló emberek végül mindig az utcára özönlenek, hogy mécseseikkel bevilágítva a külső sötétséget mindenki tudtára adják az örömhírt: „Feltámad Krisztus e napon, (…) hogy minden ember vígadjon!” A pünkösd azután megnyugvást hoz, s egyben a körforgás újraindulását ígéri. Szvorák az orgona diadalmas, barokkos fényességébe hívja a Szentlelket „pünkösdnek jeles napján”, reménytől és bizakodástól eltelve, éppen úgy, ahogy a hívők teszik ezt évszázadok óta minden esztendőben.
Magyar Nemzet, 2007. augusztus 9. ( Szvorák Katalin: Éneklő Egyház, 2007.)

Bartók Béla-emlékdíj Szvorák Katinak

A nagyszerű népdalénekes, Szvorák Kati Bartók Béla-emlékdíjban részesül, melyet júl. 5-én, Pozsonyban vesz át. A felvidéki származású, Magyarországon élő művésznő népdalkincsünk nagyszerű éltetője.
A díjat - melyet A Magyar Művészetért Kuratóriuma és a Herendi Porcelánmanufaktúra adományoz - azon az ünnepségen veszi át Szvorák Kati, melyet A Magyar Művészetért, az Árpád fejedelem-emlékdíj bizottsága pozsonyi művész- és közéleti barátaikkal és a Magyar Casinoval közösen szervez a pozsonyi csata, az éppen 1100 éve kivívott magyar győzelem emlékére júl. 5-én Pozsonyban. Az ünnepségen természetesen Árpád fejedelem-emlékdíjakat, és az ugyancsak ebben az évben alapított Kodály Zoltán-emlékdíjakat is átadnak - erről további híreinkben.

Augusztus 19. Százhalombatta
18.00 Szvorák Katalin koncertje a Szent István-templomban
Szent István napja előtt egy nappal  Szvorák Katalin csodálatos koncertjében a Szent István-templom udvarán mi másról énekelhetne, mint az államalapító királyról. A magyar népzene világában szinte nincs olyan terület, ahol ne lenne hagyománya Szent István királynak, ahol ne énekelnének őróla, vagy hozzá

Egy csepp emberség – a találkozósorozat következő alkalma
szeptember 6. 14:26

2007. szeptember 13-án csütörtökön 16 órától kerül sor az „Egy csepp emberség” következő alkalmára.
A találkozó helyszíne: Budapest, V. kerület Erzsébet tér (Gödör Klub)
Fellépõk:
Sebestyén Márta,Szvorák Katalin,Várbíró Judit és együttese,Mátyus Katalin,St.Martin,Ladik Katalin
Háziasszony: Lengyel Anna, Házigazda: Rados Péter
Rendező: Asztali beszélgetések Kulturális Alapítvány
Cím: 1071 Budapest, Damjanich utca 28/B
E-mail: asztali[kukac]yahoo.com, Tel.: 20/824-4622
Honlap: www.asztalibeszelgetesek.blogol.hu


Örvendjetek angyalok

…At európai kultúrkincs nagy értéke a magyar népének, a templomokban felzengő dallamoknak sora, amelyeket most azok is meghallgathatnak, akik miséken, istentiszteleteken nem szokták…
Hulej Emese, Nők lapja, 2007 szeptember 19.

Szakrális Művészetek Hete
a Városmisszió alatt
Szeptember 22. szombat
• 18.00 - Néprajzi Múzeum (V. ker., Kossuth tér 12.)
    Szvorák Katalin: Éneklő Egyház


Fassang László orgonaművész és Szvorák Katalin énekművész közös koncertje
[sze.22. 20:00]

- A két művész a szervezők kérésére lép közösen a fesztivál közönsége elé.
Ezen a kivételes estén az orgona és az emberi hang párbeszéde, klasszikus darabok, népénekek, imádságok
 és az alkalom szülte improvizációk tölti majd meg Isten házának falait.


- Szvorák Katalin, a losonci születésű Kodály és Liszt-díjas népdalénekes a világ 31 országában koncertezett. 22 önálló tematikus nagylemeze közül négy gyermekeknek szól, három egyházi népénekeket tartalmaz, hét albumon
pedig Közép-Európa népeinek közös dallamkincséből válogatott, azokat eredeti nyelveken szólaltatta meg.
 Néhány hónapja jelent meg legújabb kiadványa Éneklő Egyház címmel, melyen ünnepeinkhez
kapcsolódó népénekek hallhatók.
helyszín: Evangélikus Öregtemplom
rendező: KARZAT Kultúrközpont Alapítvány
rendezvényrorozat: Öt Templom Fesztivál 2007
telefon: 06-20/210-903
email: Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges

2007. szeptember 28., 17:00
A Czine Mihály-díj ünnepélyes átadása
A Pro Literatura Alapítvány adományozza
A Czine Mihály-díj 2007. évi kitüntetettjei: Bella Margit könyvtáros, Cs. Nagy Ibolya kritikus, szerkesztő, Vasy Géza irodalomtörténész

Közreműködik: Szvorák Katalin előadóművész és Sudár Annamária előadóművész
 
A díjakat átadja: Végh Károly, az alapítvány ügyvezető igazgatója
 
A Pro Literatura Alapítvány 2005-ben hozta létre a Czine Mihály-díjat azzal a szándékkal, hogy azoknak a munkáját ismerje el, akik Czine Mihály irodalomtörténész életművét közkinccsé teszik, ápolják, munkájukban az ő gondolatvilágát, szellemiségét is tovább éltetik.
 
A Czine Mihály-díj 2005. évi kitüntetettjei: Görömbei András irodalomtörténész, Kovács Tiborné könyvtáros, N. Pál József irodalomtörténész
 
2006. évi kitüntetettjei: Balogh Ferencné könyvtáros, Dobos László író, Nagy Gáspár költő

© Híreink „Magyar Kurír” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók

SaitenKlänge - Europäisches Geigenspielertreffen
Freitag, Oktober 12, 2007 - 17:39 Tags: Europa • Folk • Geige • Irish Traditional Music • Osteuropa • Skandinavische Musik
Veranstaltungsort: Schloss Kittsee
Eines der vielleicht spannendsten musikalischen Ereignisse dieses Herbstes in Sachen Folk/trad. Musik - nur 1h von Wien entfernt (mit Auto oder Zug), bei freiem Eintritt! Im Ambiente des barocken Schlosses Kittsee (Nordburgenland), bekannt durchs Ethnologische Museum.
Zum EUROPÄISCHEN GEIGENSPIELERTREFFEN hat Rudi Pietsch (Musikuni Wien) zahlreiche Freunde und Bekannte aus ganz Europa eingeladen. Und die haben sich nicht lange bitten lassen... ;-)
* Ensemble GOMBAI & Kati  Szvorák (H) - um 17h30 gibt's ungarische Dorfmusik, aus umfangreichen Feldforschungen destilliert und gekonnt gespielt. Mit dabei eine der wichtigsten und besten Sängerinnen des ungarischen Folk-Revivals / Tanzhaus-Bewegung!


Felavatták Illés Lajos Kossuth-díjas zeneszerző síremlékét pénteken Budapesten, a Fiumei úti nemzeti sírkert művészparcellájában. Illés Lajos idén január 29-én, 65 éves korában hunyt el.
….A püspöki szolgálat után a Magyar Ének című műből egy-egy dallal idézte fel Szvorák Katalin, Varga Miklós és Tolcsvay Béla az elhunyt zenésztárs emlékét, majd a Himnusz eléneklésével ért véget az avatóünnepség.


Az életet szólaltatta meg

…Szvorák Katalin szintén a Magyar Ének egyik darabjával emlékezett, tőle a Küszöbén az estnek című dalt hallhattuk.-Én az emberi oldalát szeretném kiemelni:amilyen nagy volt a tehetsége, olyan nagy volt a szerénysége is – vallotta Illés Lajosról a népdalénekes.-Mi emberi mivoltunkban találkoztunk. Ő nagyon szerette az én hangomat, én meg nagyon szerettem az ő zenéjét – mondta Szvorák Katalin, aki kiemelte: - Csodálatos, hogy Illés Lajos rengeteget merített a népzenéből. Ezért is lesz halhatatlan, hiszen a zenéje népdalszerűen él tovább – tette hozzá…
Kiss Eszter Veronika, Magyar Nemzet, 2007 november 3.


A mai TF-esten mutatja be az Éghajlat Könyvkiadó a Makovecz Imre, Melocco Miklós, Szörényi Levente vallomásaiból született Magyar lélek – magyar forma című könyvet, a kiadó Manréza Füzetek sorozatának ötödik tagjaként. …Az esten Szvorák Katalin lép fel. Kérdésünkre, hogy mit fog énekelni, azt mondta, még nem tudja pontosan, de hogy Kodály Zoltán Esti dalát előadja, az egészen biztos. A művésznő rajongói tudják, hogy most sem fognak csalódni benne, hiszen ő akár két-három estén át is képes volna új és új népénekekkel vigasztalni és búsítani közönségét. Az estet Jankovics Marcell vezeti be, aki értő tudósa Makovecz, Melocco és Szörényi művészetének…
Apáti Miklós/Magyar Hírlap, 2007, november 9.

FONÓ: A népdaléneklési verseny, a mesék előadása és az ünnepi díjkiosztó 2007. november 17. szombat. A pontos időpontról és a programról minden jelentkezőt tájékoztatunk.
A zsűri tagjai:
Hollókői Lajos, zenész, a Fonó Budai Zeneház igazgatója, Szvorák Katalin, népdalénekes, Fábián Éva, mesemondó, népdalénekes, Telegdy Balázs, drámapedagógus
(Fonó)
…A sajtótájékoztató kezdetén Szvorák Katalin által előadott, Oh, Szent István dicsértessél c. csángó népdal dallamaira vonultak be a szebbnél szebb, reneszánsz jellegű ruhákba öltözött lányok a Magyar Divattervezők Szövetsége által szervezett rövid divatbemutatón, majd Zimányi Zsófia fesztiváligazgató köszöntötte a jelenlévőket. Ezt követően Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium kulturális szakállamtitkára vette át a szót…
Szabadság, 2007. november 23. (Tavaszi fesztivál)


A Budapesti Fesztiválközpont Kht. november 21.-én bemutatta a „Budapesti Tavaszi Fesztivál 2008“ programját. Már a sajtótájékoztató is újszerű volt. Szvorák Katalin és Szokolay Dongó Balázs népzenei fellépése közben az I. Magyar Divattervezők Szövetsége mutatta be kollekcióját, amely már tükrözte a 2008-as fesztivál mottóját mely így hangzik: „Európai örökségünk, a reneszánsz.“
Reneszánsz divatbemutató a Városháza Dísztermében

…A sajtótájékoztató kezdetén Szvorák Katalin által előadott, Oh, Szent István dicsértessél c. csángó népdal dallamaira vonultak be a szebbnél szebb, reneszánsz jellegű ruhákba öltözött lányok a Magyar Divattervezők Szövetsége által szervezett rövid divatbemutatón, majd Zimányi Zsófia fesztiváligazgató köszöntötte a jelenlévőket. Ezt követően Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium kulturális szakállamtitkára vette át a szót…
Szabadság, 2007. november 23. (Tavaszi fesztivál)

Már 30 magyar nemzetiségű képviselő van az Európai Parlamentben
Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament (EP) elnöke személyesen üdvözölte a testület hétfői strasbourgi ülésnapjának kezdetén a november 25-én megválasztott romániai EP-képviselőket. A 35 új képviselőből négy magyar nemzetiségű.
Pöttering emlékeztetett arra, hogy Romániának hat évtizedbe telt, mígnem ez év elején újra teljesen részévé válhatott az európai nemzetek családjának. Megköszönte azok elkötelezettségét, akik eddig Romániát képviselték az Európai Parlamentben, és eredményes munkát kívánt a most megválasztott EP-képviselőknek.
Románia az Európai Parlament összesen 785 helyéből 35-öt tölthet be. A november 25-én megválasztott új képviselők ezen a napon vették át hivatalukat.
A Demokrata Párt listájáról 13, a Szociáldemokrata Pártéról tíz, a Nemzeti Liberális Pártéról hat, a Liberális Demokrata Pártéról három jelölt került be az EP-be. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) két helyet (Sógor Csaba és Winkler Gyula) kapott, függetlenként egy jelöltet (Tőkés László) választottak meg.
Csibi Magor Imre a Nemzeti Liberális Párt színeiben szerzett mandátumot.
Románia - Bulgáriával együtt - 2005 októberében küldött megfigyelőket az EP-be. Ők, miután az ország 2007. január 1-jén csatlakozott az unióhoz, teljes jogú EP-képviselők lettek. Közülük most 22-en elhagyták az Európai Parlamentet. Az ő mandátumuk vasárnap éjfélkor szűnt meg.

Eddig három magyar nemzetiségű (RMDSZ-es) romániai képviselő volt az Európai Parlamentben: Kelemen Attila, Kónya-Hamar Sándor és Szabó Károly Ferenc.
Az EP-ben Magyarországot 24-en képviselik. A most megválasztott négy romániain kívül két szlovákai EP-képviselő is magyar nemzetiségű: Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád.

A magyar néppárti képviselőcsoport nyilatkozatban üdvözölte a romániai európai parlamenti választásokon mandátumot szerzett, négy magyar nemzetiségű képviselőt.
A képviselőket Schmitt Pál, a képviselőcsoport vezetője napirend előtti felszólalásban is köszöntötte. Schmitt Pál hangsúlyozta, hogy a kitűnő eredmény mellett a négy új mandátum nagyszerű esélyt kínál a magyar közösség számára, mert így az Európa-szerte bevált gyakorlatnak megfelelően küzdhetnek az autonómiáért, az anyanyelvi oktatás és az önálló magyar nyelvű állami egyetem ügyéért.
Schmitt külön kiemelte, hogy Tőkés László püspökkel "egy őszinte, hiteles, a demokrácia és az emberi jogok mellett elkötelezett taggal gazdagodik az Európai Parlament".

A magyar néppárti képviselőcsoport kedden Szvorák Katalin énekesnő karácsonyi koncertjén ünnepélyes keretek között is köszönti az újonnan megválasztott képviselőket Strasbourgban. (Hírszerző, MTI)



A Budapesti Tavaszi Fesztivál sajtótájékoztatójának kezdetén az Első Magyar Divattervezők Szövetségének szervezésében 8 gyönyörű, reneszánsz ihletésű ruhát láthattunk. A hangulatot Szvorák Katalin éneke és Szokolay Dongó Balázs hangszeres kísérete fokozta. A megjelenteknek olyan érzésük volt, mintha a fesztivál ünnepélyes megnyitóján vettek volna részt, pedig a sajtó képviselői csak egy kis ízelítőt kaptak a Reneszánsz lakoma egyik pillanatából.
(Terasz. Hu, 2007.november 27.)

….A magyar néppárti képviselőcsoport kedden Szvorák Katalin énekesnő karácsonyi koncertjén ünnepélyes keretek között is köszönti az újonnan megválasztott képviselőket Strasbourgban.
(mti)

Makovecz, Melocco, Szörényi

 Három Kossuth-díjas művész, Makovecz Imre, Melocco Miklós és Szörényi Levente beszél művészi hitvallásáról ma hat órakor a TF-aulában: a közönségtalálkozó alkalma egy közösen jegyzett könyv, az Éghajlat kiadó gondozásában megjelent Magyar lélek, magyar forma, amelyet Jankovics Marcell mutat be az esten. A kötet annak a sorozatnak a részeként látott napvilágot, amelyet Erdő Péter bíboros, Schweitzer József nyugalmazott főrabbi, valamint Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke Hit, erkölcs, tudomány címmel jegyez, illetve amelyben Polcz Alaine Beer Miklós váci püspök, illetve Sajgó Szabolcs jezsuita atya társszerzőkkel közös utolsó munkája, az Élet, hit, lélek megjelent.
A könyvben három különböző formában alkotó művész mondja el a véleményét a magyarság szellemi állapotáról, és keresi a kiutat abból a helyzetből, amelyet mindhárman súlyosnak tartanak – összegzi Kovács Lajos Péter, az Éghajlat kiadó  igazgatója. A beszélgetést műsor színesíti: hallhatjuk Szvorák Katalint, élőben szólal meg Szörényi Levente A sziklák meghasadnak című kantátája, amelyet Árpád fejedelem halálának 1100. évfordulója alkalmából komponált Tóth Kálmán Árpád sírja című versére.
Kiss Eszter Veronika (Magyar Nemzet, 2007. november 9.)

Asztali beszélgetések Sopronban - Advent - Szvorák Katalin és Weltler Sándor

A Soproni Evangélikus Egyházközség és az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány sok szeretettel hívja következõ alkalmára az érdeklõdõket.

Szvorák Katalin - énekes
és
Weltler Sándor - evangélikus lelkész
Az elõadás idõpontja: 2007. december 14. (péntek) 18 óra
Az elõadás helyszíne:
Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) díszterme
Sopron, Széchenyi tér 11.



„Tőkés László függetlenként, Sógor Csaba és Winkler Gyula a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjeiként, Csibi Magor Imre a liberális párt képviseletében jutott be az Európai Parlamentbe.
Szájer József (Fidesz), a magyar képviselőcsoport vezetője a közlemény szerint köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság sikeres választásának köszönhetően erős képviselettel rendelkezik az Európai Parlamentben. Reményét fejezte ki, hogy a magyar nemzetpolitikai célok megvalósításáért közösen tudnak fellépni. Kiemelte, hogy a magyarság számára oly fontos kulturális és területi autonómia megvalósulásáért a mai naptól együtt dolgozhatnak a megválasztott képviselőkkel.

Az ünnepi köszöntőt Szvorák Katalin énekművész karácsonyi műsora zárta.
(MTI)


Christmas Concert: "Let's Rejoice!"

EPP-ED - Group of the European Peoples' Party and European Democrats
Rue Wiertz, 47-53
B-1047 Brussels
Phone: +32 (0)222 842234
Fax: +32 (0)223 06208
Email: Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges
Link to the organizer
Exhibition / Fair
Type of Event
Education, Culture & Sports
Policy Field of Event

Strasbourg
France
Location of event
A Christmas concert by award-winning Hungarian singer, Katalin SZVORÁK and her friends. The concert will take place in Strasbourg


Köszöntés Strasbourgban az új erdélyi képviselőknek
Az Európai Parlament magyar néppárti képviselőcsoportja (Fidesz-MDF-KDNP) ünnepélyesen köszöntötte kedden Strasbourgban a romániai európai parlamenti választásokon mandátumot szerzett erdélyi magyar képviselőket - közölte a távirati iroda brüsszeli irodájával a delegáció.
Tőkés László függetlenként, Sógor Csaba és Winkler Gyula a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjeiként, Csibi Magor Imre a liberális párt képviseletében jutott be az Európai Parlamentbe. Szájer József (Fidesz-MPSZ), a magyar képviselőcsoport vezetője a közlemény szerint köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság sikeres választásának köszönhetően erős képviselettel rendelkezik az Európai Parlamentben. Reményét fejezte ki, hogy a magyar nemzetpolitikai célok megvalósításáért közösen tudnak fellépni. Kiemelte, hogy a magyarság számára oly fontos kulturális és területi autonómia megvalósulásáért a mai naptól együtt dolgozhatnak a megválasztott képviselőkkel. Az ünnepi köszöntőt Szvorák Katalin énekművész karácsonyi műsora zárta.

Magyar Nemzet / Duna Tv, 2007-12-12
 

Gyógyító dallamok I. című CD-margójára
Szvorák Katalin:Dúdolós
A zene évezredek óta az emberi élet része. A cro-magnoni leletek között találtak 25 ezer éves furulyát. Legősibb talán a dobolás ritmusa és rezonanciája, amely tudatállapot változtató hatása hipnotikus erővel érinti úgy az előadót, mint a hallgatót. Az érzelmeinket nyugtató, relaxáló vagy feszültséget gerjesztő effektus is közismert. Közvetlen az összefüggés a figyelem-, tanulás-, memorizálás mélyítésének folyamatában is.

Az egyszerű emberi énekhang csodálatos terápiás hatása figyelhető meg az agyi érkatasztrófán átesett beteg korai gyógyulási fázisának viharos érzelmi kitörésében, amely szinte az első pozitív prognosztikai reakció, a megértés és tudatosulás reménye, a rehabilitáció befektetett energiájának bíztató megtérülési indikátora.
 
Az emberi agy szerkezetének és funkciójának egyre részletesebb  megismerése  összefüggéseket pontosít és a gyógyítás repertoárját gazdagítja. Érdekes tapasztalat, hogy a zene tanulás és gyakorlás folyamata megváltoztathatja az agyi dominanciát. Mint a természetben mindenhol, a célszerűség, ok-okozati összefüggés, a szerkezet és működés csodálatos rendje és az egyirányú fejlődés ismerhető fel abban is /ld. PET vizsgálatok/, hogy a lelkes zenerajongó a jobb agyféltekét használva a  muzsika dallamára összpontosít , míg a hivatásos zenész a dallamot analizálva főleg a baloldali agyféltekét használja.  Ismert, hogy a melódia /hangmagasság sorrend/felismerésének hiányát és a harmónia /szimultán hangmagasság/ károsodást a jobboldali auditoros kéregsérülés okozza, de ha a melódiához szavak is társulnak a sérült felismerésért-, a zenei partitúra megnevezése károsodásáért  /azaz írt és olvasott szemantikus integrálás hibájáért / a domináns halántéklebeny a felelős, míg az ismerős hangok felismerésének zavara /fonagnózia/ a jobboldali falilebenyhez kötött. Maurice Ravel /1875-1937/ a bal agyfélteke sérülése után nem tudta megnevezni saját alkotásait.

A bonyolult hálózat mélyülő megismerése új lehetőséget teremt a különféle mozgás- és beszédzavarok kezelésében. Többféle inger egyidejű, multimodális hatása időben leszűkítheti és eredményesebbé teheti a rehabilitációt, hasonlóan mint a hagyományos kínai operajátszás, falzett énekstílusával, különleges gesztuskészletével és mimikájával, szereplőinek jellegzetes arcfestésével. Szinte felsorolhatatlan a változatos éneklési formák /pl. közép-ázsiai torokéneklés/ és a hagyományostól eltérő népi hangszerek / a mali-i kora, az ausztráliai didgeridoo, a miao nép kheng sípja, melyek állítólag „beszélnek”/ kavalkádja. A portugál fado énekesek a „saudades” nevű portugál érzelemvilágot fejezik ki – amely a boldogság, szomorúság, tragédia és veszteség egyvelege. Talán ehhez hasonlítható gazdag kulturális örökségünk egyik büszkesége, mely a génjeinkben és érzelmeinkben évszázadok óta kifinomulva letisztult magyar népdal- a  pentaton zene- memória- nyoma.  

Ennek előhívását, azaz a dallam-terápia gyógyításba állítás szolgálatát ajánlják fel szerény eszközeikkel a Szent Rókus Kórház Neurorehabilitációs osztályán működő  kiváló gyakorló/oktató logopédusok-, az ideggyógyász- elektrofiziológus team,  a kíváló énekművész, Szvorák Katalin segítségével. Reméljük, az első magyar dallamterápia újfajta segítő eszközét egyre több követi, megközelítve és ingerületbe hozva az agy tükörneuronjait.

                                                                                                   Dr.Horváth Szabolcs   
A mesebeli vándorok – legyenek királyfiak, vagy szegény emberek gyermekei – világjárás előtt hamuban sült pogácsát tesznek tarisznyájukba. Ez a pogácsa nem a jól ismert töpörtyűs, vagy vajas sütemény, hanem kenyértésztából gyúrt nagy, kerek lepény. Nevét onnan kapta, hogy a kemence hamujában sült ropogósra. Csudálatos tulajdonságai vannak. Néha esztendőkig csipegeti a vándor, máskor seregnyi embert vendégel meg belőle, mégsem fogy el, míg gazdája célhoz nem ér.
 Ilyen útravaló lehet e CD népdalcsokra, mely ihletett, megszólít és megszólaltat. Avatott előadója Szvorák Katalin, Kodály- és Liszt- díjas énekművész. E népdalcsokor igényesen válogatott, útravaló azon embereknek, akik különféle kórképekhez kötődő kommunikációzavarban szenvednek. Avatott kézben, művészeti terápiával foglalkozó logopédusok, pszichoterapeuták, vagy csak egyszerűen, a szeretet nyelvén kapcsolatba lépni kívánó emberek kezében a dalok üzenetváltásaiban felragyog a pillanat, ünneppé változik a hétköznap. A művészetek nyelve emberi mivoltunk legérzékenyebb területein ér hozzánk és szólít meg.
Lélektől, lélekig ható a CD külső, és belső tartalma. Horváth Szabolcs festménye harmóniája, színei, a folyam áramlata, üzenet.
Szvorák Katalin igazi ajándékozó, gondolt a választás lehetőségére is. A népdalok: Közismert énekek, Kvintváltós dallamok, Virágénekek, Somogyi dallamok, Gömöri dalok, Nagymegyeri dallamok, Dudanóták, Küküllő-vidéki dalok, Mezőségi hajnali nóták és Egyházi énekek. Nem feledkezett meg a hálaadásról sem: Esti ima: Erdő mellett estvéledtem.
 Az ihletett zenét, dalt a lélek és a test igényli: „Fáradóknak enyhülés, síróknak vigasztalás, azaz gyógyítás, terápia” mondja Kokas Klára.
A zene, az éneklés át-meg átszövi az egész életet, a születéstől a halálig. Az újszülöttet bölcsődallal ringatja az édesanyja, a halál szomorúságát oldja a sirató fájdalmas dallama. A születés és a halál közötti hatalmas ív szinte minden pontján helye van az éneknek, a zenének. Egy- egy dallamban, motívumban évezredes emlékeket őrzünk. Népdalaink, népzenénk – zenei anyanyelvünk - egyidős beszélt anyanyelvünkkel.
Művészeti terápia keretében a beszédindítás, párbeszédre késztetés válogatott népdalok segítségével a Szent Rókus Kórház Neurorehabilitációs Osztályán történik (elsősorban agyvérzés utáni állapotban, de dysarthria, beszédfolyamatossági probléma esetében is). Az ősi pentaton és kvintváltós dallamok olyan archetípusokat hoznak elő a sérülés által elfedett tudatból, amelyek utat készítenek a rehabilitáció számára. Az éneklés, együtt éneklés öröme jól ismert, a bezártságot enyhítheti a dal nyugodt szépsége, harmóniája.
Tudjuk: néha egyetlen szó is elég, hogy ablakot nyisson a világ egy új szeletére.
A CD egyelőre szponzorok hiányában kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. Alkotói avatott kezekbe ajándékba szánják. Folytatása azonban támogatók hiányában kétséges.
                            Mooréhné Szikszai Klára

Megjelenik: 2007, decemberében: a  Fejlesztő Pedagógiá-ban

A nyelvi és beszédzavarban szenvedő ember zárt világ foglya. Kapcsolatrendszere sérül.
 Művészeti terápia keretében a beszédindítást, a párbeszédre késztetést, válogatott népdalok segítségével  a Szt. Rókus Kórház Neurorehabilitációs Osztályán alkalmazzák.
A „Dúdolós” hang, ritmus és szöveganyagával különféle kórképekhez kötődő beszédzavarok gyógyítására is alkalmas. Az ismert, változatos vokalizációval dúdolt népdalok avatott előadó, Szvorák Katalin Kodály- és Liszt- díjas énekművész előadásában hangjátékra késztetnek. Táncra, játékos vokalizációra hívja a gátolt beszédszerveket, megszólít és megszólaltat. A népdalok nyelvén meginduló párbeszéd hozza létre az egymásért felelősséget vállaló gyógyító szeretetet.

Kedves Támogatónk!

Olyan gyógyító CD készül a magyar népdalok avatott tolmácsa Szvorák Kati -Kodály és Liszt  díjas- népdalénekes révén, mely a kommunikáció zavarral küzdő betegek logopédiai terápiájához nyújt segítséget. A Stroke – ot kapott ember velünk együtt zárt világ foglya. Kapcsolatrendszere sérül. E dalcsokor ihletett, megszólít és megszólaltat. A Szt. Rókus Kórház Neurorehabilitációs Osztályán a Művészeti terápia keretein belül több dal kipróbálása megtörtént, betegeink várják a folytatást.
A CD sorozat első albuma Dúdoló – Gyógyító dallamok I. - címen önköltségi áron kerül most kiadásra, 100 példányban, Szvorák Katalin saját költségén, házi nyomdában. Az első 100 példányt a betegek és a szakma, neurológusok, neuropszichológusok, logopédusok ingyen kapnák.
A CD egyelőre szponzorok hiányában kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. Alkotói avatott kezekbe, ajándékba szánják. Folytatása, nagy példányszámú és legális kiadása azonban támogatók hiányában kétséges. Ehhez kérjük támogató anyagi segítségüket! A CD nyomán a rehabilitáció nemcsak a kórházban, hanem otthon is folytatható. Természetesen a CD-re a támogató Logo-ja is rákerülne, valamint a támogatás az adóból leírható lenne.
E munka kivitelében módszertanában úttörő. Minden művészet más-más kommunikációs csatornát érint, a zene például a vokális kommunikációs csatorna iránt tesz érzékennyé. Tudjuk, hogy az afáziával küzdő ember sokkal jobban kommunikál, mint amennyire beszélni képes.
Adni kívánunk a „Dúdolóval” – a Gyógyító dallamokkal – azt, ami a miénk, bensőnk titka, a magyar népdalok megszólaltató életigenlő ritmusát, tartalmát. A népdalok nyelvén meginduló párbeszéd hozza létre az egymásért felelősséget vállaló szóban is kifejezett gyógyító szeretetet.
Kérjük támogató segítségüket!
               
                    Mooréhné Szikszai Klára
                    A Szt. Rókus Kórház logopédusa


Szvorák Katalin : Dúdolós. Gyógyító dallamok  I.