http://lemezkucko.hu/szvorak_kati_tolgyfa_testv%C3%A9r_cd#anchor

 

 

 

Most 60 éves. Nem ünnepelteti magát, hiszen népdalénekesként a paraszti felmenõktõl az alázatot, a juhász õsöktõl pedig a természet adta szabadság megélését örökölte. Hozzá méltó módon mégis ajándékozni szeretne: méghozzá négy albummal örvendezteti meg ez év tavaszán-koranyarán hallgatóságát. Nem a reklám, nem a tender szülte ötletektõl vezérelve, minden reklámot nélkülözve, hanem harmóniában lelki éghajlatával: újabb alkotásaival daloló adósságtörlesztéseivel szeretne megjelenni, hogy életmûve ne csak poszthumusz legendásodjon.

 

 A napokban megjelent harmadik lemez, egy spontán összeállított alkotás Szvorák Katalin énekeiből. A dupla-album előzetes beharangozása a Művészetek völgyében bemutatásra kerülő (negyedik) legújabb variáns, ahol Szvorák Katalin három tucatnyi önálló albumának szűkített terces summázata hangzik el ezen a koncerten. Az egykori felvételek fiatalos hévvel, mély zenei intuícióval támadnak fel két kiváló és kreatív muzsikus, Cserta Balázs fúvós hangszereivel és Szabó Dániel cimbalomjátékával. Az egyes gondolati egységek tematikus tételekként kelnek életre és minden emberi rezdülésre-életérzésre rácsendülnek. A koncertről élő felvétel készül Dalüzenet címmel, hogy "élővé" varázsolhassuk a 60 éves énekest, Szvorák Katalint.

 

A Tölgyfa-testvér címet viselő CD dalanyaga Varga Imre költő szlovák népköltészeti műfordításai alapján kerültek Szvorák Katalin Kossuth-díjas énekművész legújabb albumába. A lemez méltó megvalósítása Käfer István gondolatának: „Magyarokat és szlovákokat még a rokonságnál is szorosabb szimbiózis fűzte egybe. Nemzeti kultúráink régi rétegeiben a nem magyar nyelvű anyag is a miénk és a magyar nyelvű anyag is az övék.” Szvorák Katalin szinte minden kiválasztott népdalt egy-egy versszakban eredeti szlovák nyelven is megszólaltatja. A kíséret javát Csörsz Rumen István és Cserta Balázs, valamint egy leánykar kelti életre. A szlovák népköltészet a magyar népi kultúra szomszédságát képezik és örökös kölcsönhatásban éltek egymás mellett és egymással. Számos szlovák népdalnak vannak magyar rokonai, előzményei, megfelelői, dallampárhuzamai. A népdalok esetében kölcsönös hatást először Bartók ismerte fel, aki szerint a magyar népzene, tehát dallamvilágunk rengeteget köszönhet a szlovákságnak is. A török hódoltság ideje sok hasonló emléket, fájdalmat, hívott elő mindkét népben. A népköltészet, a népdal leghűbben tükrözi egy-egy nép lelkiségét. A szlovákság esetében is a szépséget, a szentség mellett a nyersességet, pajzánságot, de megmutatja a gyengédséget, hamvasságot, de az erőt is. A kiválasztott énekek nagy része a nem régen megjelent Tölgyfa-testvér című kötetből (ART-Danubius, 2016) valók, melyek kiegészülnek árvai, liptói népdalokkal, de elhangzik két nyelven például Bartók Négy szlovák népdal című művének forrása is. A Tölgyfa-testvér könyv megjelenéséig  nem jelent meg magyarul olyan gyűjtemény, amely a szlovák népköltést a maga sokféleségében képviselte volna. Szvorák Katalin éneke most "dallamra kelti" Varga Imre kiváló műfordításait. Szvorák Katalin 36. önálló kiadványa Sebő Ferenc Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze ajánlásával jelent meg:..." A szlovák népköltészet dalai, balladái, gyermekdalai, népi imádságai, aratódalai és szerelmes énekei a magyar népi kultúra szomszédságát képezik és örökös kölcsönhatásban éltek egymás mellett és egymással. A múltat pedig „nem veszejthetjük el”, ahogyan egy szlovák muzsikus mondta, különösen nem, ha van rá esély, hogy abból a közös jövőnk is kibontakozhat."