Kezdőlap
Tölgyfa-testvér PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2018. április 10.
 
A Tölgyfa-testvér címet viselő CD dalanyaga Varga Imre költő szlovák népköltészeti műfordításai alapján kerültek Szvorák Katalin Kossuth-díjas énekművész legújabb albumába. A lemez méltó megvalósítása Käfer István gondolatának: „Magyarokat és szlovákokat még a rokonságnál is szorosabb szimbiózis fűzte egybe. Nemzeti kultúráink régi rétegeiben a nem magyar nyelvű anyag is a miénk és a magyar nyelvű anyag is az övék.” Szvorák Katalin szinte minden kiválasztott népdalt egy-egy versszakban eredeti szlovák nyelven is megszólaltatja. A kíséret javát Csörsz Rumen István és Cserta Balázs, valamint egy leánykar kelti életre. A szlovák népköltészet a magyar népi kultúra szomszédságát képezik és örökös kölcsönhatásban éltek egymás mellett és egymással. Számos szlovák népdalnak vannak magyar rokonai, előzményei, megfelelői, dallampárhuzamai. A népdalok esetében kölcsönös hatást először Bartók ismerte fel, aki szerint a magyar népzene, tehát dallamvilágunk rengeteget köszönhet a szlovákságnak is. A török hódoltság ideje sok hasonló emléket, fájdalmat, hívott elő mindkét népben. A népköltészet, a népdal leghűbben tükrözi egy-egy nép lelkiségét. A szlovákság esetében is a szépséget, a szentség mellett a nyersességet, pajzánságot, de megmutatja a gyengédséget, hamvasságot, de az erőt is. A kiválasztott énekek nagy része a nem régen megjelent Tölgyfa-testvér című kötetből (ART-Danubius, 2016) valók, melyek kiegészülnek árvai, liptói népdalokkal, de elhangzik két nyelven például Bartók Négy szlovák népdal című művének forrása is. A Tölgyfa-testvér könyv megjelenéséig  nem jelent meg magyarul olyan gyűjtemény, amely a szlovák népköltést a maga sokféleségében képviselte volna. Szvorák Katalin éneke most "dallamra kelti" Varga Imre kiváló műfordításait. Szvorák Katalin 36. önálló kiadványa Sebő Ferenc Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze ajánlásával jelent meg:..." A szlovák népköltészet dalai, balladái, gyermekdalai, népi imádságai, aratódalai és szerelmes énekei a magyar népi kultúra szomszédságát képezik és örökös kölcsönhatásban éltek egymás mellett és egymással. A múltat pedig „nem veszejthetjük el”, ahogyan egy szlovák muzsikus mondta, különösen nem, ha van rá esély, hogy abból a közös jövőnk is kibontakozhat."
 
< Előző   Következő >
Énekeim
Aktuális információk a Facebook-on
Pillanatképek
1.jpg 9.jpg 8.jpg 12.jpg 7.jpg 14.jpg 16.jpg 13.jpg 10.jpg 5.jpg 4.jpg 2.jpg 15.jpg 11.jpg 6.jpg 3.jpg
Szereplések

FELLÉPÉSEK 2017-ben:

Január 20.
Szvorák Katalin és Huszti Péter Madách Imre-díjat vesz át Balassagyarmaton
Január 21.
szombat 19.00 órakor, ERŐMŰVHÁZ (Budapest, 1077 Budapest, Wesselényi utca 17.) Régi magyar epikus énekek. Fellépnek a Tinódi-lanttal kitüntetett művészek (belépőjegy 1000 Ft)
Január 23.
18.00 órakor, Gálaműsor a Magyar Kultúra Napja tiszteletére a váci Madách Imre Művelődési Központban, Közreműködik: Szvorák Katalin és a Sebő együttes
Január 26.
Farsang az MTVA Családbarát műsorában
Január 31.
kedden 17.00 órakor, Molnár Imre Ferenczy Noémi-díjas, bőrműves iparművész "Bőr, szőr, csont" című kiállítása, Közreműködik: Szvorák Katalin, Kossuth-díjas énekművész. E-Galéria: Budapest, V. kerület, Falk Miksa u. 8.

Lásd. a jövőben a facebookon

2004 © doengs.com