A közelmúlt emlékkép-foszlányai és anziksz a közeljövőre (A Rigómezőtól a Ludovikáig, Szent Istvántól Brüsszelig, Párkánytól -Csíkszeredáig, a Tölgyfa-testvértől a Dalüzenetig )
VOLT: V/4 szólókoncert Priscinában, Himnusz és Szózat a Sándor palotában, Szent István király népénekek a Szent István bazilika előtt, koncert Hajdúszoboszlón,Kapolcson, Bágyogszováton stb., valamint egy kis Balkán, Andalúzia és Gibraltár.
LESZ: díjátadó Brüsszelben, Szeretettel Kudlik Julival (pl. Balatonkenese - szept.29, Székelyudvarhely okt.5 , Rimaszombat - okt.17., Esztergom - dec.17.), Várakozás (Porcsalma - dec.6., Monor - dec.7.) Mamó kertecskéje Kiss Ferenccel (Budapest - nov.20.), karácsonyi koncert (Pócsmegyer - dec.23.), szerb könyv-est (Szentendre, okt.24), valamint Dalüzenet lemezbemutató Csíkszeredán és Párkányban (nov.9.,nov.25.)
DALÜZENET
Szvorák Katalin jubileumi műsora
A Kossuth-díjas és a közelmúltban Európai Polgár díjjal kitüntetett Szvorák Katalin háromtucatnyi önálló albumának szűkített terces summázata ez a koncert. Az egykori felvételek mély zenei intuícióval újrahangolva támadnak fel három kiváló és kreatív muzsikus: Cserta Balázs fúvós hangszereivel, Kiss Ferenc multi-instrumentalista muzsikájával és Szabó Dániel cimbalomjátékával. Az egyes gondolati egységek tematikus tételekként kelnek életre és minden emberi rezdülésre-életérzésre rácsendülnek.
A Tölgyfa-tesvér visszhangjai ( Duna Tv, Duna World, Ąudové Noviny, Mértékadó)
Bartók Béla „köpönyegéből” – Szlovák népdalok Szvorák Katalin előadásában
2018. július 16. hétfő 13:22
Az idén hatvanadik születésnapját ünneplő Szvorák Katalin Kossuth-díjas népdalénekes jeles „évnapja” alkalmából gazdag, s életművéhez, egyéniségéhez hű ajándékokkal kedveskedett a művészetét nagyra becsülők népes táborának.
Saját kiadásában ugyanis rövid idő alatt három, egyaránt reprezentatív CD-t jelentetett meg. Az első, a Házá-gondolás szép és megható főhajtás Ipoly menti felnevelő falucskája, Pinc és az egész palóc népi kultúra előtt. A második, a Szvorák 60 kétlemezes zenei antológia, amelynek Jeles napok című fejezetében már találkozhatunk a Tölgyfa-testvér közvetett nyitányának tekinthető, hiszen mindkét válogatásban szereplő Kojsói és vazseci szlovák pünkösdölőkkel.
Huszonéves korom óta meg-megismételt szlovákiai túráim, majd családi kirándulásaink, továbbá az a néhány, életembe és írásaimba beépült esztendő, amikor a komáromi Selye János Egyetem egyik alapító tanára lehettem, sok-sok szállal köt ennek a gyönyörű régiónak a kultúrájához, szokásaihoz, tájaihoz, illataihoz és tájjellegű ételeihez. Ez utóbbit nem véletlenül írom: a Tölgyfa-testvér tizenhárom témakörre osztott dalait hallgatva nyilván sokan érezzük úgy, hogy egy igazi muzsikus rendezte agapé, egy szeretetlakoma részesei, kóstolgatói lehetünk. Egy olyan világ vendégei, amelyben nincs ellenségeskedés, nincsenek karcos pillanatok, bármilyen történelmi-politikai történések vertek, vagy inkább próbáltak éket verni e két szomszédos, sok vonásában rokonsorsú nép közé. A Cselédlány volt és a Juhásznóta például közös gyökerű élményekről, érzelmekről tanúskodik, éppúgy, mint a Csicsíja, babája gyűjtőnevet viselő három altatódal vagy a Szeretők ciklus, amelynek Huszárok, huszárok című epizódja Bartók Béla páratlan szlovák népdalgyűjtésének egyik ismert darabja.
E rövid kedvcsinálónak ezen a pontján feltétlenül érdemes idéznünk a Szvorák Katalinnal gyakran együtt muzsikáló Sebő Ferenc szép ajánló esszéjének szavait: „Legelső, korszerű eszközökkel (gyorsírással és fonográffal) dolgozó gyűjtőnk, Vikár Béla már 1897-ben kifejtette, hogy: »A dallamok gyűjtésének a hazai nemzetiségek zenéjére is ki kell terjednie, mert ezek közt szintén számos igazgyöngy és sok magyar kölcsön van, épp úgy, amint népünk sok dallamot vesz át a nemzetiségektől.« (…) Bartók Béla munkássága méltóképpen folytatja elődeiét. (…) (Gyűjtéskor a szövegek tökéletes megértésére törekedett, s a számára ismeretlen szavaknak utánanézett, s az eredményt rávezette a támlapján az eredeti mellé.) 1906-tól 1918-ig összességében 3409 szlovák népdalt gyűjtött, megközelítőleg 4500 szöveggel. Zeneszerzőként is felhasználta ezeket a dallamokat, mint a régi közös örökség részét. És ez már nemcsak az összehasonlító néprajztudomány témája iránti tiszteletkör volt részéről, hanem az összetartozás üzenete is. (…) Ennek bizonyítéka ez a Varga Imre által műfordított lemez is, mely Szvorák Kati több évtizedes tevékenységének és kitartó munkájának újabb gyümölcse.” Ide kívánkozik még egy, Sebő Ferenc által ugyancsak citált idézet, a magyar–szlovák kapcsolatok „nagykövetének”, Käfer Istvánnak szép gondolata: „Magyarokat és szlovákokat még a rokonságnál is szorosabb szimbiózis fűzte egybe. Nemzeti kultúránk régi rétegeiben a nem magyar nyelvű anyag is a miénk, és a magyar nyelvű anyag is az övék.”
Értékes ajándék számunkra most, a nevezetes születésnap évében éppúgy, mint minden időben, hogy Szvorák Katalin személyében van egy olyan, mindkét nyelvben, mindkét kultúrában jártas művészünk, aki ezt az együvé tartozást közvetíteni és bizonyítani tudja. Nem didaktikusan, nem propagandisztikus erőszakkal, hanem úgy, hogy hajlékony hangjában ott dalolnak ősanyái, a hegyek között otthonosan járó-kelő szép juhásznék. És megszólal énekében az az egykori füleki diáklány, aki 1976-ban és 1978-ban, tehát két ízben győzelmet aratott a szlovákiai magyarok népdalversenyén, majd nem sokkal később, 1980-ban, mindössze huszonkét évesen elnyerte a Népművészet Mestere címet.
Szvorák Katalin egész életére jellemző az, hogy minden ízében társas lény. Végtelen azoknak a muzsikus barátoknak, kollégáknak a száma, akikkel már eddig is együtt lépett fel, együtt készített felvételeket. A Tölgyfa-testvér énekeinek „lombjai alatt” is sokan gyűltek össze, hogy vele zenéljenek: Orbán Johanna, Paár Julianna, Tímár Sára (ének), Bodnár Péter (basszusgitár), Cserta Balázs (tilinkó, klarinét, szaxofon, dvojnica, tárogató), Csörsz Rumen István (lant, koboz, gitár, doromb).
A június elején, az Országos Idegennyelvű Könyvtárban megtartott, fergeteges sikerű első lemezbemutató azt bizonyítja, hogy a Tölgyfa-testvér hitről, szeretetről, életörömről és összetartozásról tanúskodó szlovák népdalai máris sokak szívében és fülében otthonra találtak. Nem is lehet ez másként, hiszen Bartók Béla ennek a CD-nek a lelki és szellemi „fővédnöke”.
Petrőczi Éva/Magyar Kurír
Az írás az Új Ember 2018. július 8-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.
Duna TV: JÚLIUS 16., hétfő, 7:10 (Domovina): lásd még: Médiaklikk.
Ismétlés aznap 17:00-tól a Duna World-ön!
Szvorák Katalin Tölgyfa- testvér című új lemeze
Tölgyfa – testvér címmel 2016 végén mutatták be az Országos Idegennyelvű Könyvtárban Varga Imre magyar fordításában a szlovák népköltés antológiáját. A gyűjteményben szereplő kincsekből, dallamokból Szvorák Katalin Kossuth – díjas énekművész óriási sikerrel adott ízelítőt. A művésznő akkor még talán nem is sejtette, hogy az elkövetkezendő hónapokban milyen sok időt fog arra szánni, hogy a kiadvány által ihletetten összeállítsa következő, sorrendben már 35. önálló albumát. Szvorák Katalin lemeze a könyvhöz hasonlóan, szintén a Tölgyfa – testvér címet kapta. Vajon hol máshol kerülhetett volna sor a hivatalos lemezbemutatóra, mint az Országos Idegennyelvű Könyvtárban?
szerkesztő: Klausz Karola
operatőr: Pokrián Péter
vágó: Borbély Viktor
Zhudobnená slovenská poézia v Budapešti
Celoštátna cudzojazyčná kniľnica v Budapešti organizuje nielen vyslovene literárne podujatia. Začiatkom júna do kniľnice zavítala popredná speváčka maďarských a slovenských µudových piesní Katarína Szvoráková, aby prezentovala svoj najnovší, v poradí uľ 36. tematický album s názvom Brat-dub (Tölgyfa-testvér)....(kan). Celý príspevok si môľete prečíta» v 27. čísle nášho týľdenníka, ktoré vyjde dňa 5. júla.
UTALÁSOK:
https://www.youtube.com/watch?v=-Bfthq1tkd0
http://www.magnificat.ro/portal/index.php/hu/szent-ferenc-alapitvany/harchivum-mainmenu-323/17439-szent-istvan-unnepe
https://dunaujvaros.com/hirek/201808/unnepeljuk_egyutt_szent_istvant
http://www.magyarkurir.hu/hirek/-maradjunk-szofogadok-maradjunk-isten-igejenek-befogadoi-szent-istvan-napi-szentmise#lightbox['g89546']/37/