AKINEK A HITELESSÉG JELENTI
A LEGTÖBBET

Himnusz és Szent István énekek, rendhagyó helyszínen az augusztus 20-i Szent István napi nemzetközi díjugrató versenyen Salgótarjánban.
Kakuk József tulajdonos hívta meg díszvendégnek Szvorák Katalin Kossuth-díjas énekművészt és Koncz Gábor Kossuth-díjas színművészt. Az államalapító Szent István Ünnepén kiemelt lovas rendezvény a Magyar Lóért Toyota Kupa Díjugrató Verseny, mely minden év augusztus 20-án kerül megrendezésre Somoskőújfalu határában, a Platthy József Lovas Stadionban, mely már évek óta nagy szakmai és közönségsikerrel zárul.

Fotók: Koncert Füleken és kenyérszentelés Kakuk Józsefnél Somoskőújfaluban (Koncz Gáborral és András Atyával, 2014.aug.20.)

AKINEK A HITELESSÉG JELENTI A LEGTÖBBET:
Exluzív interjú Szvorák Katalinnal a 10. Toyota Kupa díjugrató verseny kapcsán

Igazán neves és három kontinens 37 országában több mint 3000 koncertet adott előadóművészt, a – többek között - Kossuth és Liszt Ferenc-díjjal kitüntetett énekművészt, Szvorák Katalint sikerült az augusztus 20-án megrendezett jubileumi Toyota Kupára meghívnia Kakuk Józsefnek. Aki a művésznő megkeresésekor nem is sejthette, hogy az "aki korán kel, aranyat lel" mottó mennyire bejött esetében, hisz Katalin egy pár nappal később a Szent István napi központi kenyérszentelő ünnepségre kapott felkérést, mely szentmiséjének főcelebránsa Erdő Péter bíboros volt.

- Egy olyan sportrendezvényen, amelyen a lovak és lovasaik viszik a főszerepet, kihagyhatatlan a kérdés a díszvendégtől és fellépőtől, hogy milyen a kapcsolata a nemes négylábúakkal – kérdeztem a szomszédunkból, a szlovákiai Losoncon született neves földinket, Szvorák Katalint.

– Annak ellenére, hogy nagyapámnak csodálatos lovai voltak , sőt hintója is, pont az ő intelmeit (vigyázz, a ló megrúghat!) szem előtt tartva tartok tőlük, és bár szeretem a pacikat, de csak tisztes távolságból.

– Ha már a gyermekkorával, diákéveivel indítottunk, meséljen egy kicsit róla...

- Losoncon születtem, a közeli Pincen gyerekeskedtem és Füleken jártam általános és középiskolába (később mindkét településen díszpolgárrá is választották – a szerző) Két öcsém családjával még most is utóbbi városkában él, ahová hivatalos és családi programokra is gyakran eljárok. 1978-ban jöttem át Magyarországra, az ELTE-n végeztem és bár először Kovács Kati hangja és számai tereltek a könnyűzene irányába, de végül mégis a népdalnál kötöttem ki, ahol első nagy élményem a ’78-as "Röpülj páva" verseny megnyerése volt.

– Azért ahogy tudom, az ének más műfajaiban is kipróbálta magát. Azt a megalapozott szakmai megállapítást is olvastam Önről, hogy idézem: a szigorúan értelmezett műfaji kategóriákat nem kedveli, mert sokkal fontosabbnak tartja a hitelességet és a mesterségbeli tudást...

- Többek között Illés Lajossal – aki nagyszerű ember és zenész volt - két közös nagylemezt is kiadtunk, de például Weöres Sándor verseit is eldaloltam", vagy például Szörényi Levente 70. születésnapjának tájékán a Koncz Zsuzsának írt dalait  népi hangszereléssel éneklem majd fel egy közös korongra, ám az igazi szerelmem azért a népdal.

– Ön a Magyar Kultúra Lovagja is, ahogy tudom, nem csak a zenei világban mozog otthonosan.

- Tartottam például előadásokat az Egyesült Államokban és Torontóban a nők szerepéről az 1956-os forradalom és szabadságharcban, s boldogan mondhatom, egyre sűrűbben és több helyen kell elénekelnem a magyar Himnuszt. Bár amit most mondok, nem közéleti szerep, de olyan boldog vagyok, hogy nem tarthatom magamban: kétgyermekes anyaként hamarosan nagymama leszek!