Párizsi hírfoszlány és fotóriport |
Írta: Administrator | |
2014. június 23. | |
Szvorák Katalin Trianon koncertje Párizsban A Monarchia szétesésével nemcsak a magyarok egy része lett határon túli, de összetört egy több évszázados kultúrkör is, ahol különböző nemzetek és különböző vallású emberek tudtak egymással békésen érintkezni és "egy nyelven énekelni." A Kárpát-medencében a régizene, egyházi zene és népzene számos ponton találkozik. Világszinten népénekeink a leggazdagabbak, így a magyar nyelvű egyházi ének valódi hungaricum. A Trianon koncerten a templomi használatban honos népénekek olyan művészi köntöst kapnak, amelyben a mindennapi élet részévé válnak. Képesek üzenetet közvetíteni az egyre jobban profanizálódó világ polgárainak is. "Boldog ember lehet nagyon, hiszen arany hangját ezüst muzsika kíséri hűségesen." írta egykoron Szvorák Katiról Utassy József. A párizsi koncerten a régi dallamok zeneileg is megújulnak, ebben nagyszerű zenészek lesznek a segítségére: Pejtsik Péter (cselló, hegedű, brácsa) és Andrejszki Judit (csembaló, orgona, ének) A Liszt-, Kodály-, Bartók Béla- és Kossuth-díjjal kitüntetett énekművész legszebb, legősibb és legőszintébb hangszere: az emberi hang. A dalokban vándorló üzenet a Trianon utáni korszak "vox humanás" küldetése és a mindenkori kisebbségek hitvallása is. A zene, a dallamok nem ismernek határokat, egy neves zeneszerzőnk szerint: "Jó, hogy van Szvorák Katink, akit neve és nyelve többfelé köt, s akinek éneke híd. Nem gigászi híd kell ide, hisz a szakadék képzelt csupán. Elég egy palló, amelyen átsegít a túlsó partra. Ahol mi magunk vagyunk. Ha ő énekel, nyugodtan forgatom a földgömböt. A kicsiny pont harmóniája hallik..." |
|
Utolsó frissítés ( 2014. június 23. ) |