Az eseményen Horváth János, a Fidesz országgyűlési képviselője és a parlament korelnöke, L. Simon László a kulturális és sajtóbizottság elnöke, valamint Ráday Mihály, a főpolgármester tanácsadója és Sárvári Miklós, a Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke mondtak köszöntőbeszédet.
Az ünnepségen Horváth János, a Budapesti Világörökség Alapítvány elnöke köszöntőjében kiemelte: „e táblák és a világörökségi minősítés is azt az üzenetet közvetítik, hogy Budapest nem teher, hanem büszkeség.” Ezzel összefüggésben kifejtette: „ugyan divatos ma a város negatívumait hangsúlyozni, mégsem szabad elfelejteni az előnyöket és szépségeket, melyek a falak és terek közt rejlenek”. A táblaavató ünnepségen Sarantis Mantzourakis, Hieronymi Károly unokája, buzukiművész görög népzenét játszott, Papp János színművész Határ Győző Világörökség és Faludy György Alkony a Várhegy felett című költeményét szavalta el. A budai rakparton pedig Szvorák Katalin a Dunáról énekelt népdalokat. Fidesz.hu 2011.10.13. Új műemlék a világörökségen: a panoráma nagyszerű alapvonala, a dunai rakpartok Védnök: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes MEGHÍVÓ a 2011. október 13-án, csütörtökön délelőtt 11 órakor kezdődő műemléki ünnepségre, amelyen a Széchenyi álmát, Buda-Pestet, egyesítő városépítészeti gesztussal először összefogó dunai rakpartokat jelöljük meg műemlék-táblával a főváros Világörökségén, a Vigadó téren és a Batthyány téren*. Az árvédelemet, kereskedelmet, hajózást, városfejlesztést egyaránt szolgáló, változatosan formált rakpartok megépítése sokban járult hozzá ahhoz, hogy Budapest az 1870-es éveket követően hatalmas fejlődésen ment át, s az akkori városépítés fővárosunkat a világ legjelentősebb eklektikus stílusú városává tette. Sem a háború Sztálingrád után második legpokolibb városostroma, sem a következő fél évszázad - amikor a lakóitól politikailag elválasztott várost gazdátlansága példátlan módon lepusztította - nem tudta megtörni a „szuperműemlék”-Budapestet. Most azonban, főként városidegen és megvesztegető fejlesztések miatt a visszafordíthatatlan lebontás, megsemmisülés várna rá, ha nem tudnánk az örökség gazdasági hasznára alapozó szervezett városkorszerűsítéssel megőrízni. Ez a nehéz és nagyszerű feladat, amellyel Európában nagy késésben vagyunk, csak a város lakói, az ország népe, a helyi és a központi vezetés, a világ magyarsága közös akaratával, összefogásával teljesülhet. A város megőrzésén alapuló töretlen városfejlődés e fordulatának legyen a szimbóluma a 12 km-nyi budapesti rakpartok igéretes műemlékké nyilvánítása, ami méltó a közös megünneplésre és megörökítésre a partfal kövéből, tardosi kőből vésett műemléktáblák elhelyezésével Pesten és Budán. Budapest Világörökségéért Alapítvány Prof. Dr. Horváth János elnök, országgyűlési képviselő, a Parlament korelnöke, az Interparlamentáris Unió magyar nemzeti elnöke Bouquet László ügyvezető elnök PRO BUDAPEST Világörökségi összefogás Rehabilitációs Kerekasztal PROGRAM Sarantis Mantzourakis buzukiművész görög népzenét játszik Hieronymi Károly (1836-1911), a rakpartok pesti görög származású mérnök-tervezője tiszteletére Megnyitó – Prof. Dr. Horváth János Határ Győző: Világörökség, Faludy György: Alkony a Várhegy felett – Blaskó Péter Kossuth-díjas színművész Közmunkatanács, rakpartok, főváros – Ráday Mihály Kossuth- és Europa Nostra díjas városvédő, a főpolgármester főtanácsadója Táblaavatás Beszállás a „Margitsziget” nevű sétahajóba – áthajózás a Batthyány térre* Szvorák Kati Liszt Ferenc, Kodály Zoltán és hamarosan Budapestért díjas népdalénekes a Dunáról énekel Világörökség - kultúra és gazdaság – L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke Köszöntő – Sárvári Miklós, a Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke Táblaavatás Zárszó – Prof. Dr. Horváth János * A műemléktáblákat mindkét téren a Duna felőli mellvédfalon helyezzük el, az ünnepség a táblák előterében zajlik. A nemzeti erőforrások minisztere, dr. Réthelyi Miklós az 53/2011. (VIII. 25.) Nefmi rendelettel műemlékké nyilvánította a dunai rakpartokat, amit dr. Román András, az örökség-ügy nemzetközileg ismert doyenje indítványára a Budapest Világörökségéért Alapítvány (B.V.A.) kezdeményezett szakmai előterjesztésével 2006 januárjában. A Védetté nyilvánítási bizottság az előterjesztést egyhangúan fogadta el, a rakpartot az I. kategóriába sorolta, és a tervezetet aláírásra felterjesztette a kulturális miniszterhez, aki azonban a rendeletet nem írta alá. Ezután készült a Margit-híd alatti rossz színvonalú, újrakészítendő átépítés. – 2010-ben az új kormány kultúráért felelős minisztere elé került a javaslat, aki 2011. augusztus 25-i rendeletében műemlékké nyilvánította a budai és pesti rakpartok 12 km hosszú, javarészt az 1870-es években épült belső szakaszát. – A rakodópart kövei / Duna-parti Világörökségünk címmel a B.V.A. a közelmúltban négy hónapon át magyar-angol nyelvű szabadtéri kiállítást tartott fenn a rakpartokról és a panorámáról a Duna-korzón, megalapítva ezzel a jövőben rendszeresen jelentkező Korzó Galériát. A két part egy-egy hangsúlyos pontján, a Vigadó és a Batthyány téren elhelyezendő kőtáblák a partvédmű Dunában álló függőleges kőfalainak anyagát adó tardosi tömött vörös mészkőből („vörösmárvány”) készültek, ebből a rómaiak és Mátyás király által is kedvelt nagyszerű kőből, ami a XIX. század és a századforduló Budapestjének is meghatározó kőanyaga. A kőfajta jellegzetessége, hogy szabad levegőn 3-4 év alatt világos rózsaszínre változtatja színét. BUDAPEST VILÁGÖRÖKSÉGÉÉRT ALAPÍTVÁNY § B.V.A. § Budapest World Heritage Foundation § Fondation pour le Patrimoine mondial de Budapest § a PRO BUDAPEST világörökségi összefogás és a Rehabilitációs Kerekasztal alapítója § iroda / levelezési cím: 1022 Budapest II. Bimbó út 78. § tel/fax: (36 1) 951 3821 § mobil: 06/70/279 8771 § e-mail:
Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges
§ Főv.Bír.sz.: 7950 |