A Budavári Evangélikus Templomban nagy sikerrel került bemutatásra Szvorák Katalin legújabb lemeze. A több mint félszáz pótszéknek köszönhető, hogy befért a közönség. Meleghangú, baráti bevezetőt mondott Szájer József. Az est házigazdája Kudlik Júlia volt. A hangverseny előtt Fabinyi Tamás evangélikus püspök a Teremtést dicsérte : Kezdetben teremté az Isten a mennyet és a földet. Különválasztá a magas és a mély hangokat, így megalkotá a muzsikát. És látá Isten, hogy ez jó. És lőn este és lőn reggel: első nap.
Majd megteremté Isten a különféle hangszereket, hogy dicsérjék őt kürtzengéssel és hárfán, dicsérjék nagyságát dobbal és zengő citerával. És látá Isten, hogy ez jó. És lőn este és lőn reggel: második nap.
További képek: a klikk a képre!
Baptista ének a Youtube-on.
Barcsik Géza képes beszámolója a lemezbemutató hangversenyéről
http://www.evangelikus.hu/kultura/barcsik-geza-kepes-beszamoloja-szvorak-katalin-lemezbemutato-hangversenyerol
valamint Galambos Ádám és Magyari Márton beszámolója
http://www.evangelikus.hu/kultura/szvorak-katalin-a-teremtes-dicserete
ill.:
Riport az Inforádió Arénájában, december 25-i adás:
1.rész.: 00033f68a.mp3
2.rész: 00033f69a.mp3
Majd megteremté Isten a pentaton dallamot, ahol az hangoknak közei kizárólag egész hangok és kistercek. És látá – főképpen pedig hallá – Isten, hogy mindez jó. És lőn este és lőn reggel: negyedik nap.
Majd ezt mondá az Isten: „Szela”! Ezzel pedig megteremté a szünetjelet, hogy legyen csendesség és katarzis a hangok elhalásakor. És látá Isten, hogy ez jó. Lőn este és lőn reggel: ötödik nap.
Azután ezt mondta Isten: teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra, hogy uralkodjék a magas és a mély hangokon Így megalkotá a zeneszerzőket: Pretoriust és Wolfgang Amadeust, Pendereckit és Szörényi Leventét. Velük együtt megalkotá az énekeseket, hogy hajtsák uralmuk alá a szinkópákat és a hajlításokat, majd megalkotá az ő teremtésének koronáit, a népdalénekeseket. És látá Isten, hogy mindez igen jó. És lőn este és lőn reggel: hatodik nap.
Mikor pedig elvégezé Isten az ő munkáját, amelyet alkotott vala, megpihene az ő minden munkájától. És megáldá Isten a hetedik napot, hátradőle az ő trónusán, hogy meghallgassa az ő szívéhez oly közel álló Szvorák Katalin előadását. Ebben felhangzék ez a kedves dallam és szerfölött szívből fakadó szöveg: „Csillagoknak teremtője, / Vigyázz minden kicsi kőre, / Fűre, fára, szőlőtőre, / S minden téged éneklőre”. Mindezt meghallván az Úristen felemelé az ő hangját, és így szóla: Hát hogy ne vigyáznék én rájok, hogyne vigyáznék az én kedves éneklőmre. És lőn este és lőn reggel: hetedik nap.